10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 CSED maximuma
Kérdés:
Helyesen gondolja a munkáltató, hogy a munkavállalót megillető CSED maximuma 2023-ban havi 232.000 forint lehet, tekintettel arra, hogy az Eb-tv. R. 26. §-a alapján nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás alapját képező összeget? Ez azt jelenti, hogy ha pl. a munkavállaló keresete havi 700.000 forint, akkor is maximum 232.000 forint összegű CSED-et fog kapni? Hol található a CSED-maximumra vonatkozó egyértelmű jogszabály?
2. cikk / 10 CSED, GYED alapja
Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
3. cikk / 10 Nők kedvezményes nyugdíja
Kérdés: A nők kedvezményes öregségi nyugdíjának megállapítása során csökkentik a szolgálati időt a táppénzes időszakokkal, vagy az ellátás összege csökken a kieső járulékfizetés miatt?
4. cikk / 10 Regisztrált munkanélküli közterhei
Kérdés: Regisztrált munkanélkülinek kell-e valamilyen társadalombiztosítási járulékot fizetnie maga után, vagy a munkaügyi központ megfizeti ezeket a közterheket?
5. cikk / 10 Keresetpótló támogatás
Kérdés: Biztosítási időnek számít-e a szolgáltatási keresetpótló támogatás folyósításának időszaka abban az esetben, ha a belépő dolgozó tb-igazolványába nincs bejegyezve, de leadott egy igazolást, amelyet a BFKH Munkaügyi Központ állított ki személyijövedelemadó-bevalláshoz? Kell-e kérnie valamilyen igazolást az új munkáltatónak abban az esetben, ha az igazoláson nem szerepel, hogy mely időszakra fizették ki a közölt összeget?
6. cikk / 10 Özvegyi nyugdíjas munkavállaló táppénze
Kérdés: Jogosult-e táppénzre az az 57 éves munkavállaló, akinek özvegyi nyugdíja már 55 éves korában feléledt, de ez csak most jutott a munkáltató tudomására? A munkavállaló mind a pénzbeli, mind a természetbeni egészségbiztosítási járulékot megfizette. Saját jogú nyugdíjnak minősül-e az özvegyi nyugdíj?
7. cikk / 10 Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként
Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
8. cikk / 10 Bt.-beltag munkanélküli-ellátása
Kérdés: Igénybe vehet-e munkanélküli-ellátást egy betéti társaság beltagja, aki 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezett, de a munkáltatója megszűnt? Kell-e valamilyen járulékot fizetnie a beltagsága miatt? Teljeskörűen biztosított lesz-e a munkanélküli-ellátás ideje alatt?
9. cikk / 10 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
10. cikk / 10 Vállalkozói járadék közterhei
Kérdés: Kell-e személyi jövedelemadót, illetve társadalombiztosítási járulékot fizetni a vállalkozói járadék összege után?