24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 Úti baleset
Kérdés: A munkahely és a lakás/szállás közötti közlekedés során bekövetkező baleset csak abban az esetben minősül munkabalesetnek, ha az a munkáltató saját vagy bérelt járművével, illetve más szerződés vagy megállapodás alapján biztosított járművel történt. (Ellenkező esetben a baleset nem munkabaleset, hanem ún. úti baleset, amely egy társadalombiztosítási fogalom.) Hogyan kell értelmezni a fenti jogszabályt az alábbi esetben? A dolgozók reggel a cég által szerződésben lévő társaság autóbuszával mentek dolgozni, és sajnos a buszt baleset érte. Az egyik dolgozó súlyosabban, a másik dolgozó könnyebben sérült, a háziorvosa mindkettőt táppénzes állományba vette a baleset napjától.
2. cikk / 24 Hazautazás költsége
Kérdés: Köteles megtéríteni a budapesti székhelyű munkáltató a munkavállaló hazautazási költségeit a leadott utazási jegyek ellenében abban az esetben, ha állandó lakcíme egy távoli határ menti városban van, de egyébként Budapesten él élettársával, akivel egy közös gyermeket is nevelnek? A munkavállaló így havonta több 10 ezer forintos utazási költséget kap, de a munkáltató feltételezése szerint visszaélésről van szó.
3. cikk / 24 Munkabaleset
Kérdés: Milyen térítésre, illetőleg ellátásra jogosult a munkavállaló munkahelyi baleset elszenvedése után?
4. cikk / 24 Édesanya kedvezményes utazása
Kérdés: Vidéki városokban (pl. Szolnokon) is van valamilyen lehetősége a helyi járatokon kedvezményes utazásra egy kisgyermekes édesanyának, vagy csak a Budapesten élők számára biztosított ez a kedvezmény?
5. cikk / 24 Cafeteria 2019
Kérdés: Milyen juttatások adhatók a cafeteria keretében, illetve milyen közterheket kell megfizetni az egyes juttatások után 2019-ben?
6. cikk / 24 Napidíj adókötelezettsége
Kérdés: Helyesen alkalmazza az Szja-tv. rendelkezéseit a kifizető abban az esetben, ha a külföldi kiküldetésben lévő dolgozó részére fizetett napi 30 eurós napidíj elszámolás során 15 eurót adóköteles jövedelemként és 15 eurót adómentes részként vesz figyelembe, vagy ebben az esetben csupán 9 euró vonható le igazolás nélkül, és a fennmaradó rész adóköteles?
7. cikk / 24 Lakhatási támogatás I.
Kérdés: Valóban adhat egy budapesti székhelyű munkáltató adómentesen albérleti hozzájárulást annak a munkavállalójának, akinek az állandó lakhelye Szegeden van, de hétfőtől péntekig a fővárosban tartózkodik munkavégzés céljából? Melyik jogszabályban található meg ez a rendelkezés?
8. cikk / 24 Lakhatási támogatás II.
Kérdés: Adható adómentesen az albérleti hozzájárulás annak a dolgozónak, akinek van egy 25 százalékos tulajdonrésze egy lakásban, abban a városban, ahol a munkáltató székhelye is található, de nem tud benne lakni, mert a lakás haszon-élvezettel terhelt, és a haszonélvező ott is lakik?
9. cikk / 24 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
10. cikk / 24 Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók
Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
