Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...érintett jövedelemrészt nem kellfigyelembe venni a Tbj-tv. szerinti járulékalapként.Az Szja-tv. 69. § (1) bekezdés b) pontja szerintitermészetbeni juttatás: A személyi jövedelemadóról szóló 2005. évi CXVII törvény 69.§ (1) bekezdés b) pontja szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...járulék alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulékalapjával – ide nem értve az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatásadóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összegét -,azzal, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Családi ház építésénél foglalkoztatott hajléktalan biztosítása

Kérdés: Családi ház építésénél milyen feltételekkel lehet jogviszonyban nem álló munka nélküli hajléktalant alkalmazni, illetve foglalkoztatni? A foglalkoztató a hajléktalan embernek szállást is ad, kell-e ez után valamilyen közterhet fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...ésnyugdíjjárulék) bevallást kell tennie [Art. 31. § (2) bekezdése]. A hajléktalanmunkavállalónak nyújtott szállás adómentes természetbeni juttatásnak minősül,ezért utána sem adó-, sem járulékkötelezettség nem keletkezik. Alkalmi munkavállalóikönyvvel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 2.

4 százalékos mértékű közterhek

Kérdés: Mi a különbség a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék és a 4 százalékos eho között?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján szerzettjárulékalapot képező jövedelmei után, ide nem értve: – a természetbeni juttatás adóalapként megállapítottértékének személyi jövedelemadóval növelt összegét, – az adóköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Üdülési csekk

Kérdés: Hogyan lehet hozzájutni az üdülési csekkhez, a munkáltatónak milyen fizetési kötelezettségei keletkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bekezdés c)-e), valamint g) pontjai értelmében az üdülési csekk értékének azon része, amelyet a magánszemély nem térít meg, természetbeni juttatásnak minősül, és mint ilyen, a dolgozó adóköteles bevételének minősül.Az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.