23 cikk rendezése:
1. cikk / 23 Szüléshez kapcsolódó ellátások új munkahely esetén
Kérdés: Mi lesz a CSED, illetve a GYED alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. november 18-tól 2015. november 28-ig GYES-en volt, a 6 évig tartó munkaviszonya 2015. november 30-án megszűnt, 2015. december 1-jén helyezkedett el jelenlegi munkahelyén 8 órás munkaviszonyban 205 000 forint/hó munkabérrel, és második gyermeke születésének várható időpontja 2016. július 24.? Helyesen értelmezi a munkáltató, hogy ha a kismama 2016. év elején veszélyeztetett terhesség miatt betegállományba kerül, akkor elég számára 30 bérezett nap az ellátások megállapításához, tekintettel arra, hogy előtte a munkaviszonyából GYES-en volt?
2. cikk / 23 Ellátások második gyermek szülése esetén
Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az a kismama, aki 2 éves gyermekével jelenleg GYES-en van, eközben 2015. október 1-jétől munkát vállalt egy másik munkáltatónál, 2016 áprilisára várja következő gyermekét, és 2015. november 2-től veszélyeztetett terhesként keresőképtelenné válik? Mi lesz ebben az esetben a táppénz alapja? Melyik jogviszony alapján kell megállapítani a csecsemőgondozási díjat, és ennek az ellátásnak mi lesz az alapja? A munkavállaló fenn kívánja tartani az eredeti munkaviszonyát, amely már 2010-től fennáll.
3. cikk / 23 CSED alapja második gyermek szülése esetén
Kérdés: Milyen összeg alapján lesz jogosult csecsemőgondozási díjra az a munkavállaló, aki 2012. február 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, 2013. március 22-én született gyermeke után TGYÁS-t és GYED-et kapott, jelenleg pedig GYES-ben részesül, a GYES folyósítása alatt 2015. április 1-jétől napi 4 órás munkaidőben visszament dolgozni, jelenleg várandós, és a második gyermek születésének várható időpontja 2015. október 20-a? A TGYÁS napi alapja 17 320 forint volt, a jelenleg fennálló 4 órás munkaviszonyában pedig 250 000 forint a havi munkabére. Milyen ellátásra lesz jogosult a szülés után a dolgozó a 2014. december 1-jétől jelenleg is fennálló másik napi 4 órás munkaviszonyában?
4. cikk / 23 Társadalombiztosítási kifizetőhely
Kérdés: Hogyan kell megalapítania a társadalombiztosítási kifizetőhelyet egy cégnek, mire van ehhez szükség, milyen új kötelezettségeket jelent ez a gyakorlatban, illetve milyen bevallási és elszámolási kötelezettsége keletkezik a vállalkozásnak?
5. cikk / 23 Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén
Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
6. cikk / 23 Mezőgazdasági őstermelő ellátásai szülés esetén
Kérdés: Milyen társadalombiztosítási ellátásra jogosult az a mezőgazdasági őstermelő, aki 2011-ben kezdőként az akkori 78 000 forint összegű minimálbér után megfizette a járulékokat, 2011-ben a bevétele nem haladta meg a 8 millió forintot, amelyről nyilatkozott, így 10 százalék nyugdíjjárulék és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére volt kötelezett? 2012 márciusában veszélyeztetett terhes lett, de a táppénzigényét elutasították, majd 2012. július 28-án szült. Milyen társadalombiztosítási ellátásra szerezhet jogosultságot, ha 2013-ban emelt összegű járulék fizetését vállalja?
7. cikk / 23 Vállalkozói tevékenység folytatása társadalombiztosítási ellátások alatt
Kérdés: Folytathatja a vállalkozói tevékenységet az alkalmazottja révén egy eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó táppénz, TGYÁS, illetve GYED ideje alatt? A vállalkozó rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal.
8. cikk / 23 Kisadózó vállalkozások tételes adója
Kérdés: Milyen feltételekkel lehet egy vállalkozás kisadózó, és milyen összegű közterhet kell megfizetni ezen adózási forma alapján? Valóban igaz, hogy ezzel az adóval minden más közterhet ki lehet váltani?
9. cikk / 23 Túlvont járulékok visszafizetése
Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
10. cikk / 23 Szuperbruttósítás társadalombiztosítási ellátások esetén
Kérdés: Meg kell-e emelni 27 százalékkal a TGYÁS, GYED, illetve a táppénz összegét a személyi jövedelemadó számításánál, tekintettel arra, hogy a foglalkoztató ezek után nem fizet társadalombiztosítási járulékot?
