14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Szülés a biztosítás megszűnése után
Kérdés: Jogosult lesz a második gyermek után CSED-re és GYED-re egy édesanya, akinek az első gyermeke 2016. szeptember végén lesz 2 éves, a GYED folyósításának ideje alatt a gyermek 15 hónapos korában, 2015. december 1-jén visszament dolgozni 8 órás munkaviszonyban, amely 2016. augusztus 31-én megszűnt, így most nem biztosított, és a szülés várható időpontja 2017. év áprilisa? Igényelhető GYES mellett az álláskeresési járadék?
2. cikk / 14 Munkanélküli-ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelő szülése
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az az őstermelő, aki napi 6 órás munkaviszonyban állt, amely megszűnt, majd munkanélküli-ellátásra ment el, amely április végéig jár neki, s közben terhes lett, és a szülés várható ideje 2011. augusztus 20-a? Az őstermelésből származó bevétele nem érte el a 600 000 Ft-ot.
3. cikk / 14 Jogalap nélkül felvett GYES visszafizetése
Kérdés: Helyesen értelmezi-e a határozatot az a kismama, aki GYES-ben részesült, majd amikor megszületett a legkisebb gyermeke, GYED-et igényelt, és a Magyar Államkincstártól kapott határozat alapján úgy gondolja, hogy a többletként kiutalt GYES összegét nem neki, hanem az egészségbiztosítási pénztárnak kell visszafizetnie? Valóban előfordulhat-e ez a helyzet?
4. cikk / 14 Beteg társas vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
5. cikk / 14 Terhességi-gyermekágyi segély alapja
Kérdés: Jogosult-e terhességi-gyermekágyi segélyre, ha igen, akkor mi alapján fogják azt számítani annak a nőnek az esetében, aki 1995. december 10-től 2008. október 6-ig folyamatos munkaviszonnyal rendelkezett, 2008. október 7-től 2008. november 19-ig passzív táppénzen volt, 2008. november 20-tól 2009. január 4-ig nem volt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, 2009. január 5-től pedig regisztrált álláskereső? A munkavállaló 2004. december 15-től 2005. május 9-ig TGYÁS-ban, 2005. május 10-től 2007. január 10-ig GYED-ben, 2007. január 11-től 2008. január 10-ig GYES-ben részesült, és 2009. június 4-re várja második gyermekét. Biztosítási időnek számít-e a munkaviszony alatti táppénz, illetve a passzív táppénz időszaka?
6. cikk / 14 Munkavégzés GYES folyósítása alatt
Kérdés: Dolgozhat-e a GYES folyósítása alatt a kismama? Milyen esetekben veszíti el az ellátására való jogosultságát?
7. cikk / 14 Választás az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a családtámogatási ellátások között
Kérdés: Jogosult-e terhességi-gyermekágyi segélyre gyermeke születése esetén az az édesanya, aki nagyobbik gyermekével jelenleg GYES-en van?
8. cikk / 14 Eltartott és eltartó
Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
9. cikk / 14 Juttatások örökbefogadás esetén
Kérdés: 0-2 éves korú gyermek örökbefogadása esetén jár-e anyasági támogatás az örökbe fogadó szülőnek, illetve milyen egyéb ellátásokra lehet jogosult?
10. cikk / 14 Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély
Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
