19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Oktatási intézmény által juttatott étel közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy iskola saját döntése alapján ingyenesen ételt juttat a tanulóinak, illetve a tanárainak? Van különbség a diákoknak, illetve a tanároknak juttatott étel adójogi megítélése között? A tényleges beszerzési árat vagy a piaci árat kell figyelembe venni az esetleges közterhek megállapítása során? Az iskola jelenleg is bonyolítja a gyermekek étkeztetését úgy, hogy megveszi az ételt, és normál áron vagy a jogszabályi kedvezményekkel eladja a diákoknak.
2. cikk / 19 Kisadózó egyéni vállalkozás által foglalkoztatott munkavállalók
Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetnie egy kisadózó egyéni vállalkozásnak egy havi 20 ezer forint megbízási díjjal foglalkoztatott személy, illetve egy tanulószerződéssel alkalmazott tanuló után? Visszaigényelheti a vállalkozás a tanulóval kapcsolatos költségeit abban az esetben, ha nem kötelezett szakképzési hozzájárulás fizetésére?
3. cikk / 19 1956-ban született nő
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 58 éves nőnek, aki 1975 óta folyamatosan dolgozik, 2015 nyarára rendelkezni fog a 40 év szolgálati idővel, amelyből több mint 35 év keresőtevékenységgel járó jogviszony lesz, de 1997-2001 között őstermelőként dolgozott, amit nem számítanak bele a szolgálati időbe, annak ellenére, hogy megállapodás alapján fizette a 30 százalékos nyugdíj- és a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást?
4. cikk / 19 Munkavállaló javára kötött életbiztosítás
Kérdés: Elszámolható-e költségként a biztosítási díj, és adómentes juttatásnak tekinthető-e abban az esetben, ha egy cég alkalmazottjára teljes életre szóló, nyílt végű, kockázati életbiztosítást (teljes életre szóló befektetési alapokkal rendelkező életbiztosítás) kötött, melynek haláleseti kedvezményezettje a biztosított törvényes örököse? Később a szerződés átköthető, visszavásárolható stb. Milyen adókötelezettség keletkezik, ha a magánszemély a biztosításból esetileg vagy rendszeresen pénzt von ki?
5. cikk / 19 Középiskolai tanuló nyári munkavállalása
Kérdés: Milyen szerződést kell kötni, és milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy nyári szünidejét töltő középiskolás diák nyári munkát vállal egy hónapra?
6. cikk / 19 Tanulmányi támogatás közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a cégnek, amely tanulmányi szerződést kötött egy első diplomáját szerző nappali tagozatos főiskolai hallgatóval, akinek havi 70 000 forint összegű tanulmányi támogatást fizetnek? Meg kell-e fizetni a munkaadói és a munkavállalói járulékot, tekintettel arra, hogy a megállapodás szerint a főiskola elvégzése után a cég munkaviszonyban foglalkoztatja a támogatott tanulót?
7. cikk / 19 Iskolai szövetkezet
Kérdés: Milyen járulékokat fizet meg a diákszövetkezet az általa foglalkoztatott tanulók után, és kell-e valamilyen egyéb közterhet megfizetnie a diáknak, vagy ez alapján jogosult lesz minden ellátásra?
8. cikk / 19 Szakképző-iskolai tanulók pénzbeli juttatásai
Kérdés: Hogyan alakul az együttműködési szerződés keretében foglalkoztatott tanulók évközi (2 hetente 5 nap) és 20 napos összefüggő nyári gyakorlatának díjazása, hogyan kell ezt számfejteni, és milyen közterheket kell megfizetnie a foglalkoztatónak, illetve a tanulónak? Visszamenőleg lehet-e számfejteni a juttatást?
9. cikk / 19 START kártya
Kérdés: Mi az a START kártya, hogyan kell igényelni, és mire használható?
10. cikk / 19 Diákszövetkezeti tagok közterhei
Kérdés: Valóban kedvezőbb-e a foglalkoztató számára, ha a nyári szünet ideje alatt szórólap és újság terjesztésére, valamint irodai munkára alkalmazni kívánt középiskolai tanulók foglalkoztatását egy iskolai szövetkezettel kötött szerződés keretében oldja meg? A szövetkezet tájékoztatása értelmében a közterhek így alacsonyabbak, és a nyilvántartás is egyszerűbb.
