Keresőképtelenség fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre a 2020. október 21-től tartó keresőképtelenség idejére az a munkavállaló, aki 2020. április 1-jétől 2020. június 28-ig fizetés nélküli szabadságon volt, mert a veszélyhelyzet miatt bezárt az üzlet, ahol 2017. október 2. óta folyamatosan dolgozik? Helyesen járt el a munkáltató, amikor elutasította a munkavállaló táppénzigényét, amelyet a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt, 2020. május 6-tól május 22-ig tartó keresőképtelenségre tekintettel nyújtott be?
Részlet a válaszából: […] ...biztosításban töltött idővel rendelkezik, melynek következtében a betegszabadsága lejártát követően 114 napig jogosult táppénzre.Tájékoztatjuk továbbá, hogy a táppénz mértéke 50 százalék lesz, mivel a dolgozó nem rendelkezik 730 nap Tbj-tv. 6. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

CSED, GYED alapja

Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
Részlet a válaszából: […] ...az ellátásokra való jogosultságáról és azok összegéről adnánk tájékoztatást, a biztosítási kötelezettségről kell említést tenni. A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének d) és j) pontjában foglaltak szerint biztosított az álláskeresési támogatásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Ellátások második gyermek születésekor

Kérdés: Érdemes fellebbeznie, és ha igen, milyen indokkal annak az édesanyának, akinek a 2017. október 2-án született második gyermekére tekintettel igényelt csecsemőgondozási-díj-igényét elutasították? Az édesanya korábban szabadfoglalkozású megbízási szerződéses jogviszonyban állt 2015. július 31-ig, 2015. augusztus 3-tól táppénzben, majd azt követően első gyermeke születésére tekintettel terhességi--gyermekágyi segélyben és gyermekgondozási díjban részesült. A korábbi foglalkoztató tájékoztatása szerint rendelkezésre áll egy 2015. július 23-án kelt szakorvosi igazolvány, amely igazolja, hogy szükséges a munkavállaló táppénzes állományba vétele, de egy adminisztratív tévedés miatt a táppénz kezdő időpontja csak 2015. augusz-tus?3-a hétfő, pedig már 2015. július 24-től jogosult lehetett volna az ellátásra.
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához először a biztosítási kötelezettséget kell rendezni, és az első gyermek után igénybe vett ellátásokra való jogosultságot kell tisztázni.Általános szabály, hogy a biztosítás az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Táppénz alapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 1998. április 15-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, saját betegsége miatt 2013. július 23-tól táppénzre jogosult, amelynek kiszámításához az irányadó időszak a 2012. január 1-jétől 2013. július 22-ig, a számítási időszak pedig a 2012. január 1-jétől december 31-ig terjedő időtartam? A dolgozó 2012. évi jövedelme összesen 1 091 393 forint volt az alábbiak szerint:
besorolási illetmény: 818 026 Ft
távolléti díj ünnepre: 25 397 Ft
betegszabadságra járó távolléti díj: 45 514 Ft
bankszámla-költségtérítés: 45 802 Ft
kompenzáció: 157 200 Ft
Az OEP honlapjáról kinyomtatott 2013/5. tájékoztatóban leírtak szerint "Tényleges jövedelem: az a jövedelem, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége áll fenn."
A munkáltató 2012-ben valamennyi jövedelemből levonta a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, táppénzalapként azonban nem vette figyelembe sem a bankszámla-költségtérítés, sem a kompenzáció összegét. Helyesen történt a tájékoztatóban leírtaknak ellentmondó számítás?
Részlet a válaszából: […] A munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékét a 299/2011. Korm. rendelet tartalmazza. Feltételezzük, hogy a kompenzáció annak a béremelésnek az összege, melyet a dolgozó kapott. A biztosítottnak (munkavállalónak) ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

GYED alapjának kiszámítása

Kérdés: Helyesen számolták-e ki a GYED napi alapját az alábbi esetben? Egy 2000-től folyamatos munkaviszonnyal rendelkező biztosított 2008. július 30-án gyermeket szült. 2008. január 1-jétől 21-ig dolgozott, január 22-től február 8-ig betegszabadságon volt, február 9-től július 29-ig táppénzben, július 30-tól 2009. január 13-ig terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, 2009. január 14-től pedig GYED-en van. A GYED napi összegét a 2008. évi tényleges jövedelme alapján számították ki, azaz a 2008. január 21-ig kapott munkabérből és a betegszabadság összegéből, így az ellátás napi összege jóval kevesebb, mint a táppénz és a terhességi-gyermekágyi segély napi összege volt.
Részlet a válaszából: […] ...arról szeretnénk tájékoztatni, hogy azegészségbiztosítási pénzellátások – a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély,a gyermekgondozási díj – összegének megállapításánál jövedelemként azt azösszeget kell figyelembe venni, amely után a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Nyugdíjas személy jövedelmei és juttatásai

Kérdés: Származhat-e valamilyen hátránya egy 64 éves teljes jogú nyugdíjasnak abból, hogy főállású alkalmazottként havi 300 000 forint összegű jövedelme keletkezett? Kaphat-e 2009-ben kultúrautalványt, és ha igen, milyen összegben, ugyanez a személy egy betéti társaságból, amelynek kiegészítő tevékenységet folytató tagja? Milyen összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetni a tag után 2009-ben? Minden cégben meg kell-e fizetni a járulékot, ha ebben az évben még másik két társaságba is be kíván lépni?
Részlet a válaszából: […] ..."kultúrautalvány"-t, az e fölötti rész adó- ésjárulékköteles természetbeni juttatásnak minősül. A harmadik kérdésselkapcsolatosan tájékoztatjuk, hogy társas vállalkozás kiegészítő tevékenységűtagja után fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Határozott idejű közalkalmazotti munkaszerződés megszűnése

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a közalkalmazottnak, aki 2006 szeptemberétől tanárnőként dolgozik egy általános iskolában, de a 2008. június 28-án lejáró határozott idejű munkaszerződését a munkáltató létszámleépítés miatt nem kívánja meghosszabbítani? Mikortól mehet el táppénzre, mi lesz az aktív, illetve passzív jogú táppénzének az alapja, és mindenképpen megszűnik-e a munkaviszonya az ellátás alatt is? Kiveheti-e a tanév során felgyülemlett szabadságát? A naptári évet vagy a tanévet veszik figyelembe a szabadság számításánál? Terhessége esetén mi lenne a TGYÁS, a GYED és a GYES alapja? Amennyiben június végén megszűnik a munkaviszonya, és nem lesz meg a 180 ledolgozott munkanap, számításba vehető-e egy újabb munkaviszony keretében megszerezett jövedelem, illetve munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmas módon kell meghatározni.Ha a felek a közalkalmazotti jogviszony időtartamát nem naptárilag határoztákmeg, a munkáltató köteles tájékoztatni a közalkalmazottat a közalkalmazottijogviszony várható időtartamáról.A Kjt. 25. § (1) bekezdés a) pontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...él a köztudatban, hogy akinek taj-száma van, azmár biztosított, és jogosult az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére.Minden magyar állampolgár 18. életévének betöltése napjáig állampolgári jogonveheti igénybe az egészségügyi ellátást, azt követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.