7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Mentesített vállalkozás
Kérdés: A 485/2020. Korm. rendelet alapján járó mentesítést hogyan kell alkalmazni azoknak a munkavállalóknak a vonatkozásában, akik a rendelet és annak változásai hatálybalépését követő hónapokban léptek be egy éttermi vendéglátás főtevékenységet folytató munkáltatóhoz? Lehetséges, hogy a decemberben és februárban belépett új munkavállalók után meg kellett fizetni a szociális hozzájárulási adót, majd márciustól utánuk is jár a mentesség, az áprilisban belépő új munkavállalóra pedig nem érvényesíthető? Tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok esetében a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség végig fennáll? A kiva hatálya alá tartozó cég mely hónapokban mentesül a kisvállalati adó alól a társas vállalkozó vonatkozásában, valamint a rendelet és annak változásai hatálybalépését követően belépett munkavállalók esetében?
2. cikk / 7 Foglalkozási megbetegedés – Covid-19
Kérdés: Valóban jogosult lesz 100 százalékos táppénzre egy betéti társaság társas vállalkozónak minősülő tagja, aki háziorvosként munkavégzése során elkapta a Covid-19 fertőzést, és keresőképtelen állományba került? Hogyan, milyen nyomtatványon kell megigényelnie a magasabb összegű táppénzt a foglalkozási megbetegedés miatt?
3. cikk / 7 Egyszemélyes kft.
Kérdés: Van valamilyen járulékkedvezmény abban az esetben, ha egy egyszemélyes kft. bevételei teljesen megszűntek a veszélyhelyzet miatt, és nem tartozik a mentesített ágazatokba?
4. cikk / 7 Nyugdíjazással kapcsolatos munkáltatói feladatok
Kérdés: Milyen feladatai vannak a munkáltatónak a dolgozó nyugdíjba vonulásával kapcsolatban? Mit kell tennie akkor, ha a nyugellátást visszamenőlegesen állapították meg, de a dolgozó folyamatosan tovább dolgozik?
5. cikk / 7 Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
6. cikk / 7 Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély
Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
7. cikk / 7 Bejelentés a társadalombiztosítás felé
Kérdés: Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy a munkavállaló meggyőződjön arról, hogy munkáltatója bejelentette-e a társadalombiztosítás felé?
