8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Kereseti korlát
Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
2. cikk / 8 Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló
Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
3. cikk / 8 Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja
Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
4. cikk / 8 Rokkantsági nyugdíjas evás egyéni vállalkozó kereseti korlátja
Kérdés: Mennyit kereshet a nyugdíj megvonása nélkül az a 2003 óta evás egyéni vállalkozó, aki 2005 óta véglegesített rokkantsági nyugdíjas? Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozó esetében? A minimálbér vagy a nyugdíj előtti kereset 90 százaléka alatt kell-e maradnia a keresetnek? Hogyan számítható ki a nyugdíj előtti kereset 90 százalékának emelt összege?
5. cikk / 8 Rokkantsági nyugdíjas evás egyéni vállalkozó irányadó keresete
Kérdés: Hogyan kell kiszámolni az irányadó keresetet egy rokkantsági nyugdíjas evás egyéni vállalkozónál? A vállalkozó jelenleg 55 éves, 2001 óta rokkantnyugdíjas, a megrokkanás idején, 1988-2000 között a havi átlagkeresete 94 709 forint volt.
6. cikk / 8 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
7. cikk / 8 Ekho-t választó magánszemély járulékfizetési felső határa
Kérdés: Hogyan kell értelmezni az ekho-s dolgozók esetében a 0608-as bevallás kitöltési útmutatójának 328. sorában szereplő alábbi mondatot: "a járulékfizetési felső határ elérésének számításához az ekho-alapot képező bevétel (bevételek) 50 százalékát kell járulékalapnak tekinteni"? Egy 2006. június 20-án belépett dolgozó úgy nyilatkozott, hogy a teljes bruttó bérére az ekho-s adózást választja. A bruttó bére 840 000 forint/hó. 2007-től havonta, nyilatkozata alapján a minimálbérnek megfelelő bérrészét az általános szabályok szerint adóztatják, a fennmaradót pedig az ekho szabályai alapján. 2007. évben mikor éri el a járulékfizetés felső határát az ekho-s munkavállaló?
8. cikk / 8 Szabadságmegváltás járuléka
Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási és egyéni járulékot fizetni a munkaviszony megszűnése miatt szabadságmegváltás címén kifizetett összeg után, abban az esetben, ha a biztosított a tárgyévben végig beteg volt?
