50 cikk rendezése:
1. cikk / 50 A szakszervezeti tagdíj levonási sorrendje a munkabérletiltások levonási rendszerében
Kérdés: Csökkenti a letiltás alapját képező munkabér-jövedelmet az érdekképviseleti tagdíj összege?
2. cikk / 50 Szakszervezeti tagdíj
Kérdés: Melyek azok a foglalkoztatási jogviszonyok, amelyekben nincs lehetőség 2024. január elsejétől a munkáltatói levonás útján teljesíteni a szakszervezetitagdíj-fizetési kötelezettséget, és kik azok a munkavállalók, akik számára a lehetőség továbbra is megmarad, és a törvény hatálybalépésével is munkáltatói levonással tesznek eleget az érdekképviseletitagdíj-fizetésnek?
3. cikk / 50 Munkabérletiltás szakképzési munkaszerződés esetén
Kérdés: Érvényesíthető a munkabért terhelő munkabérletiltás a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott személy munkabéréből, ha személyijövedelemadóelőleg-levonás nem történt?
4. cikk / 50 Letiltás táppénzből
Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénz összegét a munkavállalót terhelő letiltások elszámolása során abban az esetben, ha a hónap első két munkanapján keresőképtelen volt, majd megszűnt a munkaviszonya, így a tárgyhónapra csak a szabadságmegváltás és a táppénz került elszámolásra a részére? Helyesen jár el a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltató, ha csak a szabadságmegváltás nettó összegére alkalmazza a több folyamatban lévő végrehajtás miatti 50 százalékos letiltást, figyelmen kívül hagyva a 28 500 forint összegű levonásmentes munkabérrészt, mivel a nettó táppénz összege pontosan 28 500 forint? A munkáltató arra alapozza az eljárást, hogy ha nem a kifizetőhely számfejtené a táppénzt, akkor sem kerülne levonásra a letiltás (nem gyerektartás és nem jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás miatti a letiltás).
5. cikk / 50 Munkabérletiltás egyszerűsített foglalkoztatás esetén
Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a következő esetben? Egy munkavállaló munkabérére végrehajtó által küldött letiltás érkezett, amelynek a munkáltató mindenben eleget tett. 2022. június 30-án a munkavállaló felmondása miatt a munkaviszony megszűnt, amelyről a munkáltató értesítette a végrehajtót. A következő hónapban ugyanez a dolgozó egyszerűsített foglalkoztatottként dolgozott korábbi munkáltatójánál, összesen 9 napot. Le kell vonnia a munkáltatónak a korábbi letiltás összegét, tekintettel arra, hogy tudomása van a munkavállaló kötelezettségéről, vagy várja meg a végrehajtó hivatalos értesítését? Érvényesíthető a letiltás az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony alapján kifizetett munkabérre is?
6. cikk / 50 Osztalék
Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adóra megállapított maximumösszeget egy kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője esetében, aki munkaviszonyban látja el a feladatait a kft.-ben, más jogviszonya nincs, és megváltozott munkaképességére tekintettel a cég szociális-hozzájárulásiadó-kedvezményben részesül utána? A bruttó munkabért vagy a ténylegesen megfizetett adót kell figyelembe venni abban az esetben, ha az érintett fel kívánja venni a 2021. évi osztalékot? A bruttó bére eléri a minimálbér kétszeresét, de a ténylegesen megfizetett adó – a kedvezmény miatt – nem éri el a minimálbér kétszeresét.
7. cikk / 50 Kiva alapja
Kérdés: Mi tartozik pontosan a személyi jellegű kifizetések körébe a kisvállalati adó alapjának meghatározása során?
8. cikk / 50 Végrehajtás adó-visszatérítésből
Kérdés: Végrehajtás alá vonható a személyi jövedelemadó visszatérített hányada? Megtagadhatja az adóhatóság az szja kiutalását a végrehajtás alá vont tartozás okán, ha a személyijövedelemadó-visszatérítésre jogosult, gyermeket nevelő szülő ellen egyidejűleg adóhatósági és bírósági végrehajtási eljárás is folyamatban van?
9. cikk / 50 Utalványjuttatás közterhei
Kérdés: Átvállalhatja a munkáltató a bérként adózó juttatás egyéni járulékait a munkavállalótól olyan formában, hogy a juttatás értékét felbruttósítja, és a bruttó összeget szerepelteti a számfejtésben? (Pl.: 10 000 forint bérként adózó utalványt az adó- és járulékalapnál 15 038 forint értéken.)
10. cikk / 50 A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap
Kérdés: A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?