19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Kft.-tag megbízási díja
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagja megbízási jogviszonyban személyesen közreműködik a társaság tevékenységében 2018-ban, és a havi megbízási díjának összege 45 000 forint, ami már meghaladja a minimálbér 30 százalékát? A cégben az ügyvezetői teendőket a másik tag önállóan látja el, az érintett tag kizárólag a tényleges tevékenységben vesz részt. Biztosítottá válik a tag a megbízási jogviszonya alapján, tekintettel arra, hogy máshol nem rendelkezik semmilyen keresettel, illetve jogviszonnyal?
2. cikk / 19 Családi járulékkedvezmény
Kérdés: Mi az a családi járulékkedvezmény, és hogyan vehető igénybe?
3. cikk / 19 Nyugdíjas könyvelő foglalkoztatása
Kérdés: Milyen lehetőség van annak a nyugdíjas mérlegképes könyvelőnek a foglalkoztatására, aki 3 kis cégnél havi 8-10 órában segít a lekönyvelt adatokból a bevallásokat készíteni, és eddig alkalmi munkavállalói kiskönyvvel foglalkoztatták?
4. cikk / 19 Magán-nyugdíjpénztári bevallás módosítása
Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha 2009-ben értesült arról, hogy egy 2008 évben általa foglalkoztatott, pályakezdőnek minősülő egyetemista nem lépett be a nyilatkozatában megnevezett magánnyugdíjpénztárba? Hogyan szerezhet információt arról, hogy volt munkavállalója melyik magánnyugdíjpénztárt választotta? Kell-e módosítania az adatszolgáltatást, és ha igen, hogyan?
5. cikk / 19 Alkalmi munkavállalás szabályainak módosítása
Kérdés: Hol található meg az alkalmi munka szabályairól szóló törvénymódosítás, és mit tartalmaz pontosan ez a rendelkezés?
6. cikk / 19 Egyetemi hallgató őstermelő járulékai
Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetnie egy 21 éves egyetemi hallgatónak, aki egy mezőgazdasági őstermelő családi gazdaságban végez munkát?
7. cikk / 19 Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése
Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
8. cikk / 19 Magán-nyugdíjpénztári tagság érvényesítése
Kérdés: Mi a helyes eljárás és mi a munkáltató feladata az alábbi esetben? Belépett a céghez egy dolgozó, akinek az előző munkahelyéről leadott okmányain OTP magán-nyugdíjpénztári tagság szerepelt. A dolgozó is így nyilatkozott, azonban a záradékolt belépési okiratot nem tudta leadni, mert – nyilatkozata szerint – elvesztette. A munkáltató hivatalból megkérte a záradékolt okiratot a nyugdíjpénztártól, amely közölte, hogy a dolgozó tagságát 2006-ban elutasították, mivel a területileg illetékes nyugdíjpénztárba kell beléptetni a határidőből való kicsúszás miatt, tehát időben nem élt választási jogával. A cég levélben felkereste a munkavállaló előző két munkáltatóját, hogy mi alapján utaltak az OTP Magánnyugdíjpénztárba. A munkáltatók közölték, hogy csak a dolgozó nyilatkozata és az azt megelőző munkáltató által kiadott okmányok alapján. A dolgozónak már 8 munkahelye volt, az első munkaviszonyát 2001. október 15-én létesítette.
9. cikk / 19 Magánnyugdíjpénztár utólagos választása
Kérdés: Mit kell tenni a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha egy 2006 szeptemberében részmunkaidős munkaviszonyt létesített, 30 év alatti pályakezdő nappali tagozatos egyetemi hallgató belépése óta nem választott magánnyugdíjpénztárat, a munkáltató a területi pénztárhoz nem jelentette be, és a levont nyugdíjjárulék teljes összegét az APEH részére utalta át?
10. cikk / 19 Főiskolai hallgató biztosított magán-nyugdíjpénztári tagsága
Kérdés: Létesíthet-e magán-nyugdíjpénztári tagságot, és kérheti-e a már befizetett nyugdíjjárulék átutalását a magánnyugdíjpénztárhoz az a nappali tagozatos főiskolai hallgató, aki 2007. január 1-jétől biztosítottá vált, mert közös őstermelői igazolvánnyal gazdálkodik a család, nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségét teljesítette, ez évben befejezi tanulmányait és biztosítással rendelkező munkaviszonyba áll?