Kettős állampolgárságú kft.-tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, és mit kell megfizetni egy kft. kanadai-magyar kettős állampolgárságú, 60 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjének fizetett havi 71 500 forint összegű díjazásból, aki 1931-ben született, Kanadában nyugdíjra jogosult, és a társaságban személyesen közreműködik? Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a másik, 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak, aki szintén kettős állampolgár, de még nem nyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az ügyvezető megbízás alapján látja el tevékenységét havi 3000 forint megbízási díjért, és tagi jövedelmet nem kap? Szerepelnie kell-e ennek a társasági szerződésben, vagy elég a taggyűlési határozat? A másik tag egyáltalán nem működne közre a továbbiakban a társaság tevékenységében. Jogosultak lesznek-e egészségügyi szolgáltatásra, ha állandó lakcímük Kanada, de tartózkodási helyük Magyarország, és lakcímkártyával is rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] Belföldinek minősülő személyekről – bejelentett lakcímmelrendelkező magyar állampolgárokról – van szó a kérdésben, akik kft. tagjaként atársaságban személyesen közreműködnek, azaz társas vállalkozónak minősülnek.Mégpedig főfoglalkozású társas vállalkozónak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Nyugdíjas társas vállalkozó járulékfizetési felső határa

Kérdés: Hogyan kell meghatározni a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget egy nyugdíjas társas vállalkozó esetében, ha az év során nem vesz fel jövedelmet, majd decemberben egy több millió forintos összegű jövedelem felvételére kerül sor? A járulékfizetési felső határ megállapításánál figyelembe kell-e venni a jövedelemmel el nem látott hónapokat, vagy csak azt az egyet, amikor a jövedelemfelvétel révén biztosítottnak minősül a társas vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 23. § (3) bekezdése értelmében a nyugdíjjárulékalapjának felső határát év elejétől vagy a jogviszony kezdetétől az év végéig,illetve a jogviszony végéig kell meghatározni.Mindezt a kérdésben vázolt helyzetre alkalmazva: azt kellmegvizsgálnunk, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 27.

Evás bt. bel- és kültagjának osztaléka

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettség terheli az evás betéti társaságot a kiegészítő tevékenységű beltagja, illetve a nappali tagozatos egyetemi hallgató kültagja részére kifizetett osztalék után? A beltag után a tételes ehót, és az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a személyesen közreműködő kültag után pedig a tételes ehót fizeti meg a cég. Meg kell-e fizetniük a 14 százalékos ehót az osztalék után?
Részlet a válaszából: […] Jó hírrel szolgálhatunk olvasónknak, ugyanis az evás"osztalék" után nem köteles a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásfizetésére. A 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást az Eho-tv. 3. § (3)bekezdésének c) pontja szerint a 25, illetőleg 35...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Ukrán állampolgárságú tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen biztosítási jogviszonya és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a két ukrán állampolgárnak, akik Magyarországon magyar gazdasági társaságot alapítanak nagykereskedelmi tevékenységre? Az ügyvezető közreműködésre kötelezett, a másik tulajdonos munkaviszony keretében végez tevékenységet. Az ügyvezető megbízási szerződés alapján látja el az ügyvezetői tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] Kezdjük az egyszerűbbel, a munkaviszony keretébentevékenykedő taggal. Az ő esetében minden további feltétel nélkültársadalombiztosítási jogviszonyról beszélhetünk, azaz rá a biztosításikötelezettség munkaviszonya létesítésének első napjától kiterjed [Tbj-tv. 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Kiegészítő tevékenységű tag jogviszonya

Kérdés: Valóban igaz-e az az előadáson hallott információ, amely szerint a kiegészítő tevékenységű tagok közül csak annak kell a havi 4350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni, aki személyesen közreműködik? Elég-e taggyűlési határozatban előírni, hogy a tag személyesen nem működik közre? Kieső idő esetén hogyan kell igazolni a keresőképtelenséget? Be kell-e jelenteni a 0808-as számú nyomtatványon a kiegészítő tevékenységű tagokat, ha semmilyen járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik utánuk?
Részlet a válaszából: […] Némileg pontosítani szükséges az előadásokon hallottakat.Attól, hogy valaki egy társas vállalkozás tagja – ide nem értve az ügyvédiiroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda, illetve az oktatói munkaközösség ésa gépjárművezető-képző munkaközösség tagjait, akik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.

Egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tagok jogviszonya

Kérdés: Az új Gt. szerint helyesen jár-e el az a társaság, amelynek három azonos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja közül az egyik rokkantnyugdíjas, megbízási szerződéssel működő ügyvezető, aki jövedelmet nem vesz fel, de emellett van egy szerződése társas tag mellékszolgáltatására, 40 000 forint havi jövedelem ellenében, amelynek 90 százaléka után megfizetik a 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot, a másik két tag pedig munkaviszonyban dolgozik? Az 1950 forint összegű tételes eho-t mindhárom tag után megfizetik.
Részlet a válaszából: […] Igen, a kérdésben vázolt jogviszonyok rendben vannak, a járulékok,illetve a járulékalapok elbírálásánál azonban van egy kis félreértés, amitmindenképpen tisztázni kell.Az ügyvezető havi megbízási díja nem éri el a minimálbér 30százalékát (hiszen 0), így a Tbj-tv. 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 30.

Izraeli állampolgárságú kft. tag jogviszonya

Kérdés: Biztosítottnak minősül-e a Tbj-tv. szerint a kft. ügyvezetője abban az esetben, ha izraeli állampolgár, Magyarországon tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és az ügyvezetői teendőkért megbízási szerződés alapján jövedelmet vesz fel?
Részlet a válaszából: […] 2004. május 1-jétől hatálytalanná vált a Tbj-tv. 11. §-ánakama rendelkezése, hogy nem terjed ki a biztosítás a külföldi részvétellelműködő gazdasági társaság külföldinek minősülő tagjára, alkalmazottjára. Ebbőlkövetkezően a kérdésben szereplő kft. izraeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Német állampolgárságú tag jogviszonya

Kérdés: 2004-től az eva hatálya alá tartozó magyar közkereseti társaság két tagjának egyike tartózkodási engedéllyel rendelkező német állampolgár, aki tartós magyarországi életvitelre rendezkedett be. A társaságnak, illetve a tagnak kell-e, vagy lehet-e, és milyen mértékű tb-, illetve egyéni járulékot fizetni a társaság tevékenységében személyesen közreműködő, egyéb jogviszonnyal nem rendelkező német állampolgárságú tag vonatkozásában? A feleségre, mint eltartott hozzátartozóra kiterjed-e a biztosítás? Hogyan néz ki az eho? A társaság tagjai év közben jövedelmet nem vesznek fel, az adózott eredményt osztják el.
Részlet a válaszából: […] Külföldi részvétellel működő gazdasági társaság, a Tbj-tv. 4. § j) pontja szerint külföldinek minősülő – magyar hatóság által kiállított érvényes magyar személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkező, arra nem jogosult – tagjáról van szó, akire a Tbj-tv. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] A biztosítottak köreA biztosítottak köre ismételten bővült. 2004. január 1-jétől kezdődően egyéni vállalkozónak minősül a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély és a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.