Kettős állampolgárságú kft.-tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, és mit kell megfizetni egy kft. kanadai-magyar kettős állampolgárságú, 60 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjének fizetett havi 71 500 forint összegű díjazásból, aki 1931-ben született, Kanadában nyugdíjra jogosult, és a társaságban személyesen közreműködik? Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a másik, 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak, aki szintén kettős állampolgár, de még nem nyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az ügyvezető megbízás alapján látja el tevékenységét havi 3000 forint megbízási díjért, és tagi jövedelmet nem kap? Szerepelnie kell-e ennek a társasági szerződésben, vagy elég a taggyűlési határozat? A másik tag egyáltalán nem működne közre a továbbiakban a társaság tevékenységében. Jogosultak lesznek-e egészségügyi szolgáltatásra, ha állandó lakcímük Kanada, de tartózkodási helyük Magyarország, és lakcímkártyával is rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] Belföldinek minősülő személyekről – bejelentett lakcímmelrendelkező magyar állampolgárokról – van szó a kérdésben, akik kft. tagjaként atársaságban személyesen közreműködnek, azaz társas vállalkozónak minősülnek.Mégpedig főfoglalkozású társas vállalkozónak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Ukrán állampolgárságú tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen biztosítási jogviszonya és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a két ukrán állampolgárnak, akik Magyarországon magyar gazdasági társaságot alapítanak nagykereskedelmi tevékenységre? Az ügyvezető közreműködésre kötelezett, a másik tulajdonos munkaviszony keretében végez tevékenységet. Az ügyvezető megbízási szerződés alapján látja el az ügyvezetői tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] Kezdjük az egyszerűbbel, a munkaviszony keretébentevékenykedő taggal. Az ő esetében minden további feltétel nélkültársadalombiztosítási jogviszonyról beszélhetünk, azaz rá a biztosításikötelezettség munkaviszonya létesítésének első napjától kiterjed [Tbj-tv. 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Betéti társaság üzletvezetőjének jogállása

Kérdés: Helytelenül járt-e el az a betéti társaság, amely üzletvezetésre egyedül jogosult beltagja részére havi 18 000 forint összegű megbízási díjat fizet, tekintettel arra, hogy a társasági szerződésben nincs rögzítve, hogy feladatait munkaviszony keretében látja el. A minimálbér alapulvételével kellett volna megfizetni a közterheket, ha a tagnak semmilyen más biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya nincs?
Részlet a válaszából: […] Az említett betéti társaság üzletvezetője tevékenységét(amely nem minősül személyes közreműködésnek) a Gt. 22. § (3) bekezdésértelmében választott tisztségviselőként láthatja el. A választotttisztségviselőre [a Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése alapján] abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Izraeli állampolgárságú kft. tag jogviszonya

Kérdés: Biztosítottnak minősül-e a Tbj-tv. szerint a kft. ügyvezetője abban az esetben, ha izraeli állampolgár, Magyarországon tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és az ügyvezetői teendőkért megbízási szerződés alapján jövedelmet vesz fel?
Részlet a válaszából: […] 2004. május 1-jétől hatálytalanná vált a Tbj-tv. 11. §-ánakama rendelkezése, hogy nem terjed ki a biztosítás a külföldi részvétellelműködő gazdasági társaság külföldinek minősülő tagjára, alkalmazottjára. Ebbőlkövetkezően a kérdésben szereplő kft. izraeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Táppénz-hozzájárulás fizetése kft.-tag keresőképtelensége esetén

Kérdés: Kell-e táppénz-hozzájárulást fizetnie a kft.-nek abban az esetben, ha tagsági jogviszonya alapján biztosított ügyvezetője keresőképtelenné válik?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. meghatározza a társadalombiztosítás fedezeti rendszerét.A törvény szerint a foglalkoztatót egészségbiztosítási- és nyugdíjbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség (együtt: társadalombiztosítási járulék) terheli, a társas vállalkozás a kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Egyéni vállalkozó társas vállalkozóként

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kft.-nek az után az 50 százalékban tulajdonos ügyvezető után, aki 2003-ban egész évben egyéni vállalkozóként működött, és 2003. december 22-én alapította meg a kft.-t?
Részlet a válaszából: […] A hatályos APEH-iránymutatásokra (2000. évi 28. és 134. számú) is figyelemmel a Gt. 30. § (3) bekezdésének előírása alapján a korlátolt felelősségű társaság 51 százalék alatti tulajdoni részesedéssel rendelkező – tehát nem többségi tulajdonos – ügyvezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Az 5 százalékos baleseti járulékon túl kell-e egyéb közterhet is fizetni egy kft. 45 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas ügyvezető-tulajdonosának a munkája alapján kifizetett jövedelem után? Elláthatja-e díjazás nélkül a munkáltatói teendőket?
Részlet a válaszából: […] A hatályos APEH-iránymutatások (2000. évi 28. és 134. számú) és a Gt. 30. § (3) bekezdésének előírása alapján a korlátolt felelősségű társaság 51 százalék alatti tulajdoni részesedéssel rendelkező – tehát nem többségi tulajdonos – ügyvezető tagjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Társas vállalkozó jogviszonya munkaviszony létesítése esetén

Kérdés: Hogyan változik a jogviszonya annak a társas vállalkozónak, aki 2002 augusztusától 2004. január 25-ig ügyvezetői teendőit főállásban, tagi jogviszonyban látta el, január 26-tól azonban főállású munkaviszonyt létesített egy másik vállalkozásban? A tag az ügyvezetői teendőket továbbra is személyesen végzi. Milyen igazolásokat kell az új munkáltató részére kiadni, illetve a társasági szerződésben kell-e a változást rögzíteni, vagy elég csak egy taggyűlési határozat? Van-e egyéb nyilvántartási vagy adatszolgáltatási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A kötelezettségek meghatározása érdekében, ebben az esetben is első lépésként a jogviszonyt kell tisztáznunk.Társas vállalkozás – valószínűsíthetően kft. – ügyvezetőjéről van szó, aki e teendőit tagsági jogviszonya alapján, tehát társas vállalkozóként látja el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Egyéni vállalkozók által alapított társas vállalkozás

Kérdés: Két főállású egyéni vállalkozó kft.-t alapított, melyben az egyikük többségi részesedéssel bír, ő az ügyvezető, és a társaság tevékenységében is személyesen közreműködik. A másik tag szintén közreműködik, banki átutalásokat intéz, és ő végzi a kft. könyvelését. A társasággal olyan megbízási szerződést kötöttek, amely rögzíti, hogy feladataikat egyelőre ingyenesen végzik. A kft.-ben sem járulékot, sem egészségügyi hozzájárulást nem fizetnek (viszont az egyéni vállalkozásban mindketten eleget tesznek a minimumjárulék-fizetési kötelezettségüknek és megfizetik az eho-t). Helyes-e ez így? Kell-e jelenteni a többes jogviszonyt a 38-as bejelentőlapon?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tekintsük át a jogviszonyokat! Kezdjük az ügyvezetővel. Ő – meghatározó (50 százalék feletti) tulajdoni részesedésére tekintettel – munkaviszonyt vagy megbízási jogviszonyt eleve nem létesíthet a céggel, az ügyvezetői teendőket tagsági jogviszonya alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Nappali tagozatos hallgató jogviszonya

Kérdés: Milyen díjazás ellenében végezhet esetenként munkát, illetve köteles-e jövedelmet felvenni egy kft. személyes közreműködésre nem kötelezett tagja, aki felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója? Milyen közterheket kell utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] A kft. tagja – az ügyvezető kivételével – a következő alternatívák közül választhat a munkavégzést illetően: nem vesz részt a társaság munkájában, és ekkor vele kapcsolatban adó- és járulékfizetési kötelezettség természetesen nem merülhet fel, tagsági jogviszonya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.