Szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek - függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre - szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (4) bekezdése értelmében a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményei által biztosított személy jövedelme után nem kell adót fizetni, ide nem értve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Betéti társaság nyugdíjas beltagja

Kérdés: Milyen változtatásokat kell megtennie egy betéti társaság beltagjának, aki jelenleg munkaviszonyban működik közre a társaságban, ezenkívül az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban "0" forint megbízási díj ellenében látja el, és 2019. január 20-tól öregségi nyugdíjat igényel, mert betölti az öregségi nyugdíjkorhatárát? Valóban van olyan konstrukció, amely alapján ezután semmilyen közterhet nem kell fizetnie a társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben említett tag jelenleg az ügyvezetői tevékenysége alapján biztosított társas vállalkozónak minősül, ám heti 36 órát elérő munkaviszonyban történő foglalkoztatására tekintettel (amelyben munka-bére után az általános szabályok szerint megfizetésre kerülnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Betéti társaság beltagjának járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a betéti társaság beltagját abban az esetben, ha a társaság ügyvezetését megbízási jogviszonyban látja el, amelyért jövedelmet nem vesz fel, emellett heti 40 órás munkaviszonyban dolgozik a cégben a garantált bérminimumnak megfelelő összegű munkabér ellenében? A garantált bérminimum vagy a tagi minimum alapján kell megfizetni a járulékokat ebben az esetben? Érdemes esetleg módosítani a jogviszonyokat a tag nyugdíjazása után?
Részlet a válaszából: […] ...vegyük sorra a beltag társadalombiztosítási jogviszonyait, illetve az ezekhez kapcsolódó fizetési kötelezettségeket.Munkaviszonya alapján az általános szabályok szerint biztosított, és ennek megfelelően a tényleges munkabére (jelen esetben a garantált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

-Korengedményes nyugdíjas kft.-tulajdonosok munkavégzése

Kérdés: Milyen módon közreműködhet egy kereskedelemmel, szolgáltatással foglalkozó kft.-ben a két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos, akik 2011. december 31-én korengedményes nyugdíjba mentek, amelyet a cég fizetett ki? A kft.-ben az egyik tulajdonos felesége az ügyvezető, a másik tulajdonos felesége munka­viszonyban dolgozik, és ezenkívül van még egy alkalmazott. A cég a megbízási jogviszonyt gondolja megfelelőnek a két tulajdonos számára.
Részlet a válaszából: […] ...vagy2. a munkavállalónak a jogi személy munkáltatóval való viszonyában többségi befolyás áll fenn, vagy3. a jogi személy munkáltató a tagjával, vezető tisztségviselőjével kötött korengedményes megállapodást, vagy4. a jogi személy munkáltató a tagjának,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...számított – az elért keresetből,jövedelemből levont – egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék,magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével,továbbá b) a személyi jövedelemadónak a keresetek, jövedelmek a)pont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Nyugdíj előtt álló társasági tag járulékfizetése

Kérdés: 60. életévének betöltése előtt egy munkavállaló munkaviszonya megszűnt. Ekkor társaságot alapított, amelynek közreműködő tagja, ügyvezetője lett. A hatályos törvények értelmében legalább a minimálbér összege után a társaságnak, illetve az ügyvezetőnek járulékfizetési kötelezettsége van. Van-e lehetőség arra, hogy a társaság, illetve az ügyvezető nagyobb alap után fizesse meg a járulékot, úgy, hogy ezt a magasabb összeget nem veszi fel, és nem fizet szja-t sem?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség csak akkor keletkezik, ha a magánszemély ténylegesen jövedelemhez jut. Ezért ha a bt.-beltag nem vesz fel jövedelmet, adófizetési kötelezettsége sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.