26 cikk rendezése:
1. cikk / 26 Szolgálati idő megvásárlása
Kérdés: Meg tudja "vásárolni" a csökkentett összegű előrehozott nyugdíjhoz szükséges 1 év 215 nap szolgálati időt az az 1953. szeptember 9-én született nő, aki jelenleg 35 év és 150 nap szolgálati idővel rendelkezik, és ettől az évtől rokkantsági ellátásban részesül? Az igénylő 1990-ben szülte második gyermekét, a GYES lejárta után munkanélkülivé vált, és 8 évig nem tudott elhelyezkedni.
2. cikk / 26 Közmunkaprogram keretében dolgozó munkavállaló szolgálati ideje
Kérdés: Létesíthet-e egy 2 órás munkaviszonyt az az 56 éves dolgozó, aki jelenleg 39 év szolgálati idővel rendelkezik, és 2011. április 18-tól 2011. december 31-ig a közmunkaprogram keretein belül napi hatórás munkaviszonyban egy könyvtárban dolgozik havi 58 500 forintos munkabérért? Ha erre nincs lehetőség, fizethet-e járulékokat annak érdekében, hogy a közmunka keretében végzett munkája szolgálati időnek minősüljön? A munkavállaló munkaviszonya 2011. január 31-én szűnt meg, passzív táppénzen volt március 2-ig, és ezen a napon munkanélküliként regisztrált. Három gyermeke született, jelenleg 16 éves lányát egyedül neveli.
3. cikk / 26 Rokkantsági nyugdíj beszámítása a 40 éves jogosultsági időbe
Kérdés: Beleszámít-e a nők kedvezményes nyugdíjának megállapításához szükséges 40 év jogosultsági időbe a közel 4 éves rokkantsági nyugdíjban töltött időszak?
4. cikk / 26 Rehabilitált rokkantsági nyugdíjas ellátásai
Kérdés: Milyen ellátásra lesz lehetősége annak a rokkantsági nyugdíjban részesülő személynek, akit a felülvizsgálat során rehabilitálnak?
5. cikk / 26 Rehabilitációs járadék
Kérdés: A rehabilitációs járadék összege magasabb, mint a rokkantsági nyugdíj összege? Mitől függ a rehabilitációs járadék összege, illetve magasabb-e ez az összeg, mint a rokkantsági nyugdíj? Milyen feltételekkel vehető igénybe az ellátás?
6. cikk / 26 Dél-koreai állampolgárságú munkavállaló közterhei
Kérdés: Helyesen jár-e el az a belföldi székhelyű társaság, amely Magyarországon bejelentett lakással rendelkező dél-koreai állampolgárságú tagja után, aki 2007. június 1-je óta munkaviszonyban áll a társasággal, nem fizeti meg sem a társadalombiztosítási, sem a munkaadói járulékot, sem a szakképzési hozzájárulást, kizárólag a tételes ehót? A munkavállaló havi számfejtett munkabére 900 000 forint, amelyből kizárólag a személyi jövedelemadó és a különadó kerül levonásra. Milyen közterheket kell megfizetni 2010-ben ez után a munkavállaló után?
7. cikk / 26 Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj
Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
8. cikk / 26 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
9. cikk / 26 1951-ben született közalkalmazott nyugdíja
Kérdés: Mikor mehet nyugdíjba egy 1951. február 5-én született férfi közalkalmazott tanár, aki főiskolai tanulmányait munka mellett végezte, megszakítás nélküli közalkalmazotti jogviszonyának kezdete 1970. április 1., és két hónapig munkanélküli volt?
10. cikk / 26 Munkanélküliként nem regisztrált 50 év feletti munkavállaló járulékai
Kérdés: Elszámolható-e valamilyen járulékkedvezmény egy ötven év feletti munkavállaló alkalmazása esetén, aki előzőleg nem regisztráltatta magát munkanélküliként?