21 cikk rendezése:
11. cikk / 21 Svéd és magyar-svéd állampolgárságú tagok járulékai
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy magyar cég svéd állampolgárságú, nyugdíjas tagja után, aki Magyarországon nem rendelkezik taj-jal, csak adószámmal, illetve a magyar-svéd állampolgárságú ügyvezető után, aki a nyugdíját szintén Svédországból kapja? A cég jelenleg nem végez munkát, a tagok semmilyen jövedelmet nem vesznek fel.
12. cikk / 21 Kettős állampolgárságú kft.-tagok jogviszonya
Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, és mit kell megfizetni egy kft. kanadai-magyar kettős állampolgárságú, 60 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjének fizetett havi 71 500 forint összegű díjazásból, aki 1931-ben született, Kanadában nyugdíjra jogosult, és a társaságban személyesen közreműködik? Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a másik, 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak, aki szintén kettős állampolgár, de még nem nyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az ügyvezető megbízás alapján látja el tevékenységét havi 3000 forint megbízási díjért, és tagi jövedelmet nem kap? Szerepelnie kell-e ennek a társasági szerződésben, vagy elég a taggyűlési határozat? A másik tag egyáltalán nem működne közre a továbbiakban a társaság tevékenységében. Jogosultak lesznek-e egészségügyi szolgáltatásra, ha állandó lakcímük Kanada, de tartózkodási helyük Magyarország, és lakcímkártyával is rendelkeznek?
13. cikk / 21 Kettős állampolgár megbízási díja
Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
14. cikk / 21 Német-magyar kettős állampolgárságú nyugdíjas személyi jövedelemadója
Kérdés: Figyelembe kell-e venni a nyugdíjat a személyijövedelemadó-előleg levonásánál annak a német-magyar kettős állampolgárnak az esetében, aki egy Magyarországon bejegyzett cég ügyvezető igazgatója, Magyarországon is van tagi jövedelme, és a nyugdíját Németországból kapja?
15. cikk / 21 Kettős állampolgárságú ügyvezető jogállása
Kérdés: Hogyan lehet a kettős biztosítást megszüntetni annak a magyar-román állampolgárságú kft.-ügyvezetőnek az esetében, aki Magyarországon biztosított, de jelenleg egyéb üzleti ügyei miatt 183 napnál többet tartózkodik folyamatosan Romániában, és az ottani cég is fizeti a biztosítását?
16. cikk / 21 Magyar-amerikai kettős állampolgár kft.-tag járulékai
Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetni egy kft. ügyvezető igazgatója és egyedüli, 100 százalékos tulajdonosa után, aki 1943-ban született, magyar-amerikai kettős állampolgár, életvitelszerűen Amerikában él, ahol fizeti maga után a kötelező járulékokat, és Magyarországon 3 havonta tölt kb. 1 hónapot?
17. cikk / 21 Magyar-amerikai kettős állampolgárságú nyugdíjas egészségügyi ellátása
Kérdés: Kaphat-e egészségügyi ellátást (orvos, gyógyszer, kórház stb.) az a magyar-amerikai kettős állampolgár, aki egy kft. tulajdonosa, munkát nem végez, nem biztosított, 2 éve települt haza mint nyugdíjas, és a nyugdíját külföldről kapja?
18. cikk / 21 Kettős állampolgár minősítése
Kérdés: A járulékfizetés szempontjából külföldinek minősül-e az a kettős állampolgár, akinek van magyar állampolgársága, de jelenleg Kanadában él?
19. cikk / 21 Kettős állampolgár beltag biztosítása
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség adódik egy Magyarországon bejegyzett bt. Németországban élő kettős állampolgár beltagja után, ha Németországban vállalkozó, ott rendezi a társadalombiztosítását, és a magyar bt.-ből még nem kapott jövedelmet?
20. cikk / 21 Kettős állampolgárságú kft.-tag társadalombiztosítási jogállása
Kérdés: Egy kft. 10 százalékos tulajdonrésszel bíró tagja román állampolgár volt, majd 2003-ban megkapta a magyar állampolgárságot is, így kettős állampolgár lett. Ezzel egyidejűleg különmegállapodást kötött a tb-vel. Van-e a kft.-nek bármilyen kötelezettsége a társadalombiztosítási szervek felé abban az esetben, ha a tag nem kötelezett személyes közreműködésre, és számára semmilyen jogcímen nem történik kifizetés a kft.-től?