18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
2. cikk / 18 Diákszövetkezet
Kérdés: Mely munkajogi szabályok alkalmazandók a diákszövetkezeten keresztül munkát végző diákmunkásokra?
3. cikk / 18 Minimumjárulék
Kérdés: Valóban módosultak 2021. július 1-jétől az egyéni és társas vállalkozók minimálisjárulék--fizetésére vonatkozó szabályok? Hol található a törvényben a módosítás, és mi a lényege?
4. cikk / 18 Kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete
Kérdés: Valóban alapíthatnak kedvező adózású szövetkezetet a GYED-en, illetve GYES-en lévő szülők? Milyen feltételekkel működhet egy ilyen szövetkezet?
5. cikk / 18 Végelszámoló jogállása
Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
6. cikk / 18 Ügyvezető járulékalapja
Kérdés: Hol található arra vonatkozóan konkrét jogszabályi hely, hogy az ügyvezetőként társas vállalkozónak minősülő tag esetében elég a minimálbér (2014-ben 101 500 forint) alapulvételével megfizetni a járulékokat, és nem kell a garantált bérminimumot figyelembe venni?
7. cikk / 18 NAV megállapításai kft. ügyvezetője munkaviszonyára vonatkozóan
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak egy kft.-nek abban az esetben, ha a NAV ellenőrzése megállapította, hogy a cég ügyvezetője 4 órás munkaviszonyban nem láthatta el a feladatait az ellenőrzött 2011-2012. években? Az ellenőrzésről készült határozatban a garantált bérminimum alapján kötelezték a céget a közterhek visszamenőleges megfizetésére.
8. cikk / 18 Betéti társaság bel- és kültagjának közterhei
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségekkel kell számolni egy most alakuló betéti társaság bel- és kültagja után, ha a beltag, aki az ügyvezetői teendőket fogja végezni, és díjazást nem vesz fel, rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal, a kültag pedig, aki személyesen közreműködő tagként aktívan részt vesz a társaság tevékenységében, heti 25 órás munkaviszonyban áll? Érdemes-e díjazást meghatározni a személyesen közreműködő kültag számára?
9. cikk / 18 Evás társas vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Fizetheti-e a járulékait 130 000 forint alapján egy főfoglalkozású evás társas vállalkozó, aki jelenleg a garantált bérminimumot veszi figyelembe járulékalapként, de a jövedelmet ténylegesen nem veszi fel? A vállalkozó a magasabb összegű jövedelmet sem kívánja felvenni, és nem akarja megfizetni a személyi jövedelemadót sem.
10. cikk / 18 Cégvezető részmunkaidős munkaviszonya
Kérdés: Köthet-e heti 20 órás részmunkaidős munkaszerződést a cégvezetésre egy kft. tulajdonosa? Ha nem, melyik jogszabály tiltja ezt az eljárást? Csak az ügyvezetést nem végezheti részmunkaidőben, vagy tulajdonosi mivolta miatt semmilyen munkaviszonyon alapuló tevékenysége nem lehet részmunkaidős? Mi a helyzet akkor, ha két kft.-ben tag, mindkettőben cégvezető munkaszerződéssel? Dolgozhat-e mind a két helyen részmunkaidőben úgy, hogy az összeszámítás szabályai alapján meglesz a heti 36 órája? Hogyan kell őt helyesen bejelenteni a T1041 nyomtatványon, ha nemcsak ügyvezetői, hanem például mérnöki tevékenységet folytat? Mi lesz a járulékfizetés alapja?