12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Cukorbeteg jogosultsága fogyatékossági támogatásra
Kérdés: Igényelhet fogyatékossági támogatást egy diabéteszes személy, aki jelenleg semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik?
2. cikk / 12 Személyi kedvezmény érvényesítése
Kérdés: Valóban jogosult adókedvezményre 2019. január 1-jétől egy endometriózisban szenvedő munkavállaló? Amennyiben igen, akkor már a 2019. május 20-ig benyújtandó 2018. évre szóló személyijövedelemadó-bevallásban is érvényesíthető a kedvezmény abban az esetben, ha a dolgozó orvosi igazolással rendelkezik arról, hogy a betegsége már évek óta fennáll?
3. cikk / 12 Rehabilitációs ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a rehabilitációs ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelőnek, akinek az ellátását a felülvizsgálata után keresőtevékenységére tekintettel a továbbiakban nem folyósítják? Egy korábbi információ értelmében a rehabilitációs ellátás mellett maximum heti 20 órát lehet dolgozni, és mivel az őstermelő esetében a munkaidő nem értelmezhető, ez nem veszélyezteti az ellátását.
4. cikk / 12 Jogosultság fogyatékossági támogatásra
Kérdés: Jogosult fogyatékossági támogatásra az 1. típusú cukorbeteg?
5. cikk / 12 Afgán állampolgárságú oltalmazott családi pótléka
Kérdés: Jogosult-e a gyermeke után családi pótlékra egy afgán állampolgárságú személy, aki egy menekülttáborban lakik, és oltalmazottként fogadta be a Magyar Köztársaság?
6. cikk / 12 Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
7. cikk / 12 APEH-ellenőrzés
Kérdés: Hol lehet hozzájutni ahhoz az új jogszabályhoz, amely alapján az APEH 2006-ban az ellenőrzéseit végzi?
8. cikk / 12 Fogyatékossági támogatás
Kérdés: Igényelhet-e fogyatékossági támogatást az a cukorbeteg személy, akinek csípőprotézise van, és orvosi igazolást kapott arról, hogy mozgáskorlátozott?
9. cikk / 12 Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
10. cikk / 12 Munkaügyi ellenőrzés lehetséges szankciói
Kérdés: Milyen jogosultságai vannak a munkaügyi ellenőröknek, illetve milyen következményekkel járhat a munkaügyi ellenőrzés?