Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra

Kérdés: A jogszabályoknak megfelelően jár el egy idényjelleggel nyitva tartó fagylaltozót üzemeltető kft. abban az esetben, ha a napi 6 órás részmunkaidős munkaviszonyban álló tagját kijelenti azokra az időszakokra, amikor az üzlet zárva van? Ezekre az időtartamokra a magánszemély nem létesít egyéb jogviszonyt, nem regisztráltatja magát álláskeresőként, és nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot sem, tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszűnését követően még 45 napig fennáll az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága. Helyes ez az eljárás, vagy a kieső időkre meg kellene fizetni a járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...– a két fél megállapodásán múlik, de még egy ilyen bizalmi-üzleti kapcsolat esetén is, amikor a munkavállaló egyben a társaság tagja, az Mt. és az egyéb jogszabályok előírása szerint kell eljárni.A kérdés második részére adandó válaszhoz egyrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Levelező tagozatos hallgatók egészségügyi szolgáltatása

Kérdés: Jogosultak-e egészségügyi szolgáltatásra azok a levelező tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú hallgatók, akik nem állnak biztosítási jogviszonyban, és semmilyen keresőtevékenységet sem folytatnak?
Részlet a válaszából: […] ...oktatás keretében tanulmányokatfolytató nagykorú magyar állampolgár jogosult. A törvényi meghatározásbólkitűnik, hogy a levelező tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatónem tartozik az egyéb címen jogosultak körébe, így e jogviszonya alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Külföldön munkát vállaló magánszemély egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Köteles-e megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy belföldi magánszemély abban az esetben, ha külföldön létesít munkaviszonyt, és a foglalkoztatója megfizeti az ott érvényes szabályok szerinti járulékokat? A magánszemély Magyarországon semmilyen biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal nem rendelkezik. A kötelezettség szempontjából van-e jelentősége, hogy az EU-ban vagy más államban van a munkavállalónak biztosítotti jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...szabályaitalkalmazni. Az említett közösségi rendelet hatálya alá a magyar munkavállalóértelemszerűen akkor kerül, ha az EGT valamelyik tagállamában vállal munkát. AzEGT-tagállamokban foglalkoztatottak esetében az a rendelkezés érvényesül, hogyegyszerre csak egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Európai Egészségbiztosítási Kártya

Kérdés: Kik kaphatják, és hol lehet igényelni a 2006. januártól érvényben lévő uniós taj-kártyát? Helyettesíti-e ez az E 102-es és az E 106-os nyomtatványt?
Részlet a válaszából: […] ...1408/71 EGK rendelet módosítása értelmében 2004. június1-jétől a magyar biztosítottak is jogosulttá váltak arra, hogy az EGT egy másiktagállamában való ideiglenes tartózkodás alatt igénybe vegyék az ún. orvosilagszükséges egészségügyi szolgáltatásokat.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...engedéllyel rendelkező magánszemély is. Társas vállalkozásnak minősül a szabadalmi ügyvivői iroda, így a szabadalmi ügyvivő iroda tagja társas vállalkozó. A szabadalmi ügyvivői iroda tagja akkor biztosított, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.