71 cikk rendezése:
61. cikk / 71 Biztosítás díjának közterhei
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a cégnek, illetve a biztosítottnak a cég által 1995-ben kötött és azóta folyamatosan fizetett biztosítás díja után abban az esetben, ha a befizetett összegnek van adómentes és adóköteles része is, és a biztosított 2000. január 2-től tagi jogviszonyban, előtte pedig alkalmazottként dolgozott a társaságnál? Hogyan lehet a közterhek rendezéséről visszamenőleg intézkedni?
62. cikk / 71 Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíjkiegészítés közterhei
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség keletkezik a kft. tagi jogviszonyban álló ügyvezetője részére a cég által fizetett, a minimálbér összegét el nem érő, önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíjkiegészítés után?
63. cikk / 71 Nyugdíjas beltag adókedvezményei, járuléka
Kérdés: A bt. beltagja, valamint két kültagja nyugdíjas. A munkát a beltag végzi. Milyen kedvezmények járnak részére a jövedelem kifizetésekor, illetve milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
64. cikk / 71 Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
65. cikk / 71 Ügyvédi iroda tagjának önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tagdíja
Kérdés: Fizethet-e az ügyvédi iroda a tagja részére önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tagdíjat adó- és járulékmentesen, ha a tag nem áll munkaviszonyban, és a foglalkoztatási hozzájárulás nem éri el a minimálbért?
66. cikk / 71 Személyijövedelemadó-kedvezmény
Kérdés: Érvényesítheti-e egy egyéni vállalkozó vagy egy kft. tagja a 30 százalékos személyijövedelemadó-kedvezményt abban az esetben, ha felnőttképzésben vesz részt?
67. cikk / 71 Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj
Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
68. cikk / 71 Családi kedvezmény
Kérdés: Jár-e a három gyermek utáni gyerekkedvezmény, és meg lehet-e osztani abban az esetben, ha a három gyermeket nevelő, élettársi kapcsolatban élő pár mindkét tagjának van egy-egy vér szerinti gyermeke, és van egy közös gyermekük is?
69. cikk / 71 A végkielégítés nyugdíjjárulékának adókedvezménye
Kérdés: 2003 márciusában kifizetett (3 havi) 300 000 forint végkielégítés 20 százalék adóelőlege csökkenthető-e a levont 8,5 százalékos nyugdíjjárulék 25 százalékával, vagy csak az éves bevallásban érvényesíthető?
70. cikk / 71 Önkéntes egészségbiztosítási pénztári tagdíjkedvezmény
Kérdés: Mire lehet adókedvezményt érvényesíteni az szja-bevallás 0253-01-B V. számú nyilatkozatával? Az egyik dolgozónk édesanyja javára fizet önkéntes egészségbiztosítási pénztárba tagdíjat, ám a pénztár szerint nem jogosult adókedvezményre ezen a címen. Az édesanya nem veszi igénybe a kedvezményt.