Ausztriában dolgozó magyar vállalkozó közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az egyszemélyes kft., ha a 'T1041-es lapon megszünteti annak a magyar állampolgárságú társas vállalkozónak a jogviszonyát, aki Ausztriában munkaviszonyban áll, és az osztrák biztosító által kiadott A1-es igazolás értelmében ott biztosított? A magánszemély Magyarországon rendelkezik állandó lakhellyel. A vállalkozás EU-s adóalanynak is teljesít szolgáltatást. Milyen esetben keletkezik Magyarországon járulékfizetési kötelezettsége a vállalkozónak, be kell-e nyújtani a '08-as bevallásokat, illetve van-e valamilyen adó- vagy biztosítási kötelezettsége az ausztriai törvények alapján a magyarországi vállalkozásával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...987/2009/EK rendelet a biztosítási kötelezettség elbírálása szempontjából pontosan meghatározzák, hogy egy adott jogviszonyra mely tagállam joghatósága vonatkozik, azaz a biztosítási jogviszonyt, a járulékfizetési kötelezettséget melyik tagállam előírásai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.

Adómentes béren kívüli juttatások

Kérdés: Csak a munkáltatónak keletkezett-e adófizetési kötelezettsége 2007-ben abban az esetben, ha a munkavállalók részére adott természetbeni juttatás értéke meghaladta a 400 000 forintot? Ebben az esetben a munkáltatónak 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 11 százalékos ehót kell-e fizetni a 400 000 ezer forint feletti rész után? Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagjainak is adott üdülési csekket 65 500 forint/fő értékben, az beleszámít-e a munkavállaló éves keretébe, vagy figyelmen kívül lehet hagyni? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az étkezési jegyet és az üdülési csekket nem számítja bele a 400 000 forintos határba?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 71. §-a rendezi az adómentes béren kívülijuttatásokkal kapcsolatos adózási szabályokat. Az adómentesen adható bérenkívüli juttatások évi 400 ezer forintos keretébe tartozó juttatások tételesfelsorolását is ez a rendelkezés tartalmazza. Az Ön által is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.

Önellenőrzés

Kérdés: Egy cég a 2006. év 07. hóra vonatkozóan a 0608-as járulékbevallása során rosszul adta be egyik dolgozójának (tagjának) lapját, mivel a 03-as lap 65. sorába 220 000 forintot állított be, viszont a 06-os lapon társadalombiztosításijárulék-alapnak 180 000 forintot vettek alapul. (Ennek előzménye az volt, hogy béremelés történt a cégnél 2006. augusztus 1-jétől, és miután számfejtették a július hónapot, már beállították a 2006. augusztus 1-jétől esedékes új béreket, és a program összekeverte az adatokat.) Javítani kell-e az egész 0608M és 0608A bevallást, vagy elég csak annál az egy dolgozónál a 0608-ast javítani. Milyen bevalláson és hogyan kell a javítást elkészíteni? Hogyan és milyen bevalláson kell javítani a 2006. 05. hónapra vonatkozó 0608-as bevallást, ha 10 000 forint értékhatár alatti egyedi beszerzésű ajándékokat vásárolt a cég, mely után a 44 százalék személyi jövedelemadót és a 11 százalék eho-t bevallották, ezt beállították a 16. és 30. sorokba, de később rájöttek a kitöltési útmutató alapján, hogy ezt évi egy alkalommal kell bevallani és befizetni?
Részlet a válaszából: […] A járulékbevallásban szereplő adatok helyesbíthetők, illetveha a helyesbítés az adózó adófizetési kötelezettségét is érinti,önellenőrizhetők. A magánszemély adataiban elkövetett hiba esetén teljesadatcserét kell végezni. Ez az jelenti, hogy a hibában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.