14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Távmunka angol munkáltató részére
Kérdés: Be kell jelentkeznie egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére annak a magyar állampolgárnak, akit egy angol cég fog alkalmazni főfoglalkozású munkaviszonyban, de a munkát távmunkában, a magyarországi lakóhelyéről fogja végezni, és interneten tartja a kapcsolatot a foglalkoztatójával?
2. cikk / 14 Levonás a munkavállaló jövedelméből
Kérdés: Egy gyermektartásra kötelezett munkavállaló indítványozta a kötelezettség módosítását, aminek következtében a bíróság úgy rendelkezett, hogy a döntésig a munkavállalótól levont összeg meghatározott részét a munkáltató ne utalja ki a jogosultnak, hanem tartsa letétben egy bankszámlán. A bíróság végül a letétbe helyezett pénzösszeg munkavállaló javára történő visszautalásáról rendelkezett, amit a munkáltató megtagadott, tekintettel arra, hogy a munkavállaló jövedelmét egyéb, a Vht. által szabályozott kielégítési sorrend szerint a gyermektartási díjnál hátrébb sorolt tartozások is terhelik. Jogszerű a munkáltató intézkedése? Hogyan kell helyesen eljárni ebben az esetben?
3. cikk / 14 Önkormányzat által alapított egyszemélyes gazdasági társaság vezetőjének további jogviszonya
Kérdés: Hozzájárulhat a munkáltatói jogkör gyakorlója jogszerűen a további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséhez egy helyi önkormányzat által alapított egyszemélyes gazdasági társaság munkaviszonyban álló vezetője esetében, ha munkaviszony létesítésekor létrehozott munkaszerződése további munkaviszony, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony tekintetében tilalmat állapított meg? Milyen további speciális munkajogi előírások vonatkoznak az érintett munkavállaló munkaszerződésére és munkaviszonyára?
4. cikk / 14 Magán-nyugdíjpénztári bevallás módosítása
Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha 2009-ben értesült arról, hogy egy 2008 évben általa foglalkoztatott, pályakezdőnek minősülő egyetemista nem lépett be a nyilatkozatában megnevezett magánnyugdíjpénztárba? Hogyan szerezhet információt arról, hogy volt munkavállalója melyik magánnyugdíjpénztárt választotta? Kell-e módosítania az adatszolgáltatást, és ha igen, hogyan?
5. cikk / 14 Személyesen nem közreműködő beltag
Kérdés: Valóban nem kell-e járulékot fizetni egy büfét üzemeltető betéti társaság üzletvezetője után abban az esetben, ha a cég a téli időszakra bezár, alkalmazott nincs, jövedelemszerző tevékenység nem történik? Lehet-e ezt az időszakot kieső időként jelölni a 08-as bevallásban, mint munkavégzés alóli felmentést?
6. cikk / 14 Magán-nyugdíjpénztári tagság érvényesítése
Kérdés: Mi a helyes eljárás és mi a munkáltató feladata az alábbi esetben? Belépett a céghez egy dolgozó, akinek az előző munkahelyéről leadott okmányain OTP magán-nyugdíjpénztári tagság szerepelt. A dolgozó is így nyilatkozott, azonban a záradékolt belépési okiratot nem tudta leadni, mert – nyilatkozata szerint – elvesztette. A munkáltató hivatalból megkérte a záradékolt okiratot a nyugdíjpénztártól, amely közölte, hogy a dolgozó tagságát 2006-ban elutasították, mivel a területileg illetékes nyugdíjpénztárba kell beléptetni a határidőből való kicsúszás miatt, tehát időben nem élt választási jogával. A cég levélben felkereste a munkavállaló előző két munkáltatóját, hogy mi alapján utaltak az OTP Magánnyugdíjpénztárba. A munkáltatók közölték, hogy csak a dolgozó nyilatkozata és az azt megelőző munkáltató által kiadott okmányok alapján. A dolgozónak már 8 munkahelye volt, az első munkaviszonyát 2001. október 15-én létesítette.
7. cikk / 14 Főiskolai hallgató biztosított magán-nyugdíjpénztári tagsága
Kérdés: Létesíthet-e magán-nyugdíjpénztári tagságot, és kérheti-e a már befizetett nyugdíjjárulék átutalását a magánnyugdíjpénztárhoz az a nappali tagozatos főiskolai hallgató, aki 2007. január 1-jétől biztosítottá vált, mert közös őstermelői igazolvánnyal gazdálkodik a család, nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségét teljesítette, ez évben befejezi tanulmányait és biztosítással rendelkező munkaviszonyba áll?
8. cikk / 14 Vizitdíj
Kérdés: Melyek a legfontosabb tudnivalók a vizitdíjjal kapcsolatban?
9. cikk / 14 Adó- és jövedelemigazolás beszerzése
Kérdés: Hol és milyen módon szerezhető be a hitelfelvételhez szükséges adó-, illetve jövedelemigazolás?
10. cikk / 14 Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?