Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] A kérdezett személynek egyidejűleg fennálló két biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van. A Tbj-tv. 42. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye

Kérdés:

Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.

Részlet a válaszából: […] ...Van azonban egy kedvező szabály. Az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdésének a)–b) pontjaiban nem említett (tehát többes jogviszonyban nem álló) egyéni vállalkozó ugyanis a járulékkedvezményt az e tevékenységéből származó jövedelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Egy munkavállaló munkaviszonya május 15-ével megszűnik. Az említett dolgozó egyidejűleg két társas vállalkozásban tag, ahol ez ideig jövedelem hiányában nem fizetett járulékot. Az egyik társaság kedvezményezett tevékenységet folytat. Dönthet-e úgy az említett tag, hogy ebben tesz eleget minimális adó- és járulékfizetési kötelezettségének?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozásnak.Ugyanakkor, a Tbj-tv. R. 7. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a társas vállalkozó (minimumjárulék-fizetéssel járó) többes jogviszonya év közben keletkezik, újra választ, és erről a többi társas vállalkozást, melyeknek tagjaként biztosított, 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Többes jogviszonyú kft.-tag szülése

Kérdés: Jogosult lesz valamilyen ellátásra a tagi jogviszonyára tekintettel az a várandós munkavállaló, aki 2015. március 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyban áll egy zrt.-nél, ugyanettől az időponttól egy kft.-ben személyesen közreműködő tag, és a szülés várható időpontja 2019. július hónap? A kismama a kft.-ben tagi jövedelemben nem részesül, tekintettel arra, hogy van máshol legalább heti 36 órás jogviszonya.
Részlet a válaszából: […] Az ellátásokra való jogosultság részletezése előtt a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségeket kell egyértelművé tenni, tekintettel arra, hogy ez alapozza meg az ellátásra jogosultságot.A dolgozónak egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya van, hiszen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Ügyvezető jogállása nem működő társaságban

Kérdés: Helyesen gondolja egy kft. ügyvezetője, hogy abban az esetben, ha a cég egyáltalán nem végez tevékenységet, sem bevétele, sem kiadása nincs, akkor nem lehet személyesen közreműködő tagja sem, hiszen a személyes közreműködés a társaság valamely tevékenységi körének tényleges megvalósításában való részvételt jelent? Helyesen jár el a társaság, ha a tényleges tevékenység megkezdéséig, illetve a tevékenység szünetelése alatt még a tulajdonos ügyvezető után sem fizet közterheket, hiszen ebben az esetben nem valósul meg a személyes közreműködés?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel, társas vállalkozónak minősül, és az általános szabályok szerinti adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli.A többes jogviszonyban nem álló ügyvezető esetében a tevékenység szünetelése alatt legfeljebb úgy lehet a terheken enyhíteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Többes jogviszonyú tag

Kérdés: Milyen járulék fizetésére kötelezett egy kft. személyesen nem közreműködő tulajdonos ügyvezetője abban az esetben, ha egy betéti társaság bejelentett kisadózó beltagjaként a havi 75?ezer forintos tételes adó fizetését vállalta?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban azt kell leszögeznünk, hogy a kisadózói jogviszony semmilyen formában sem befolyásolja a kft.-ben fennálló járulékfizetési kötelezettséget, ugyanakkor a kisadózói jogállásra hatással lehet a kft.-ben létesített biztosítási jogviszony.Kft.-tag ügyvezetőjéről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Többes jogviszonyú kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Meg kell fizetnie a társaságban a minimumjárulékokat egy kisadózó egyéni vállalkozónak, aki önkéntes döntése alapján havi 75 ezer forint tételes adót fizet, tehát havi 136 ezer forintos ellátási alappal rendelkezik, és közben egy kft. személyesen közreműködő tagja lett?
Részlet a válaszából: […] Ez a kérdés mostanában egyre gyakrabban hangzik el, nevezetesen, hogy a magasabb összegű tételes adó választása mentesít-e a párhuzamosan fennálló egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonyban a havi adó- és minimálisjárulék-fizetési kötelezettség alól.A kérdésre nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Egy kft. személyesen közreműködő tagja és ügyvezetője egyidejűleg kisadózó egyéni vállalkozó is. Milyen járulékfizetési kötelezettségeket kell teljesíteni utána egyéni vállalkozóként, illetve a kft. személyesen közreműködő tagjaként és ügyvezetőjeként?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának g) alpontja alapján nem minősül főállásúnak az a kisadózó egyéni vállalkozó, aki a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül. Tehát a kérdéssel érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Nyugdíjas kisadózó egyéni vállalkozó társas vállalkozásai

Kérdés: Kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a társas vállalkozásaiban az a nyugdíjas kisadózó egyéni vállalkozó, aki egyéni vállalkozásában megfizeti a havi 25 ezer forint összegű tételes adót, amely egyébként tartalmazza az egészségügyi szolgáltatási járulékot is, és emellett egy betéti társaság személyesen közreműködő kültagja, valamint egy kft.-ben is társas vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt – és ez a válasz érdekében fontos – pontosítsuk a kérdés egy téves állítását. A Tbj-tv. szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozó kisadózóként valóban nem minősül főállásúnak a Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Többes jogviszony kisadózó vállalkozás esetén

Kérdés: Helyesen jár el az a kft., amely nem jelenti be a személyesen közreműködő tagját, tekintettel arra, hogy a tag egy betéti társaság beltagjaként 2013. január 1-jétől főállású kisadózóként fizeti a közterheket? Mindkét társaság működik, bevételei, valamint költségei is vannak, és alkalmazottat nem foglalkoztat. Érdemes lenne esetleg a kft.-ben heti 36 órás munkaviszonyban foglalkoztatni, a bt.-ben pedig nem főállású kisadózóként?
Részlet a válaszából: […] Ez az eljárás helytelen, a törvényesség visszamenőleges helyreállítására pedig sajnos csupán egyetlen lehetőség van. 2013. január 1-jétől mindenképpen be kell jelenteni a kft.-be a személyesen közreműködő tagot, mégpedig főfoglalkozású társas vállalkozóként.Ebben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.
1
2
3