Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] A kérdezett személynek egyidejűleg fennálló két biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van. A Tbj-tv. 42. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatban először is fel kell hívnunk a figyelmet egy jogi problémára. Az Ev-tv. 3. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében ugyanis nem lehet egyéni vállalkozó, aki egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. A betéti társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú bt.-tag

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy most alakuló betéti társaság beltagjának az ügyvezetői teendők ellátására tekintettel, ha rokkantsági ellátásban részesül, és mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat? Hogyan változik a helyzet, ha semmilyen módon nem vesz részt a bt. működésében, az ügyvezetést a nyugdíjas kültag látja el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett beltag az ügyvezetést munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el. Munkaviszony esetén biztosított, és a munkabére után az általános szabályok szerint meg kell fizetnie a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a 13 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 11.

Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt

Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
Részlet a válaszából: […] Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira és a baleseti táppénzre való jogosultságot, a folyósítás időtartamát és az ellátás összegét valóban jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani.Az egyéni vállalkozás alapján járó jogosultság véleményünk szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Többes jogviszonyú ügyvezető

Kérdés: Keletkezett járulékfizetési kötelezettsége egy kft. ügyvezetőjének abban az esetben, ha nem tagja a cégnek, és ingyenes megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, emellett pedig főállású egyéni vállalkozóként fizeti a közterheket, de a vészhelyzet ideje alatt több hónapon át szüneteltette egyéni vállalkozói tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] A válasz egyértelmű nem, ami a kérdésben említett személy jogviszonyaiból következik. Egyrészt biztosított egyéni vállalkozó, akit – mivel nem diák, és nem rendelkezik heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal – havi minimális adó- és járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó keresőképtelensége

Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 36 órás munkaviszonya mellett végzi vállalkozói tevékenységét, de a főállású munkahelyén hónapok óta táppénzen van? Tevékenységet betegsége miatt vállalkozóként sem tud végezni, kivétje pedig soha nem volt. Jogosult táppénzre egyéni vállalkozóként is annak ellenére, hogy járulékalap hiányában nem fizet társadalombiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] A heti 36 órás foglalkoztatásra vonatkozó feltétel teljesülése a táppénzfolyósítás tartama alatt ugyan valóban vitatható, de a havi minimálisadó- és járulékfizetési kötelezettség szóba sem jöhet, hiszen mind a Tbj-tv., mind pedig a Szocho-tv. egyértelműen mentesíti e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Kivás cég többes jogviszonyú ügyvezetője

Kérdés: Egy kivás cég ügyvezetője után, aki külföldön áll biztosítási jogviszonyban, a magyar kivás cégben az ügyvezetésért díjazásban nem részesül, kell-e az aktuális minimálbér szerint járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] A Kiva-tv. értelmében a kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozás mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.A foglalkoztatottak biztosítási kötelezettségét azonban az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 23.

Többes jogviszonyú ügyvezető

Kérdés: Kell minimumjárulékot fizetni 2020. július 1. után egy egyszemélyes kft. ügyvezetője után, aki ingyen látja el tevékenységét, és mellette egy másik kft.-ben heti 2 órás munkaviszonyban szintén ügyvezető?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből sajnos hiányzik egy nagyon lényeges információ, nevezetesen, hogy az ügyvezető tulajdonos tagja-e az említett cégeknek.Amennyiben nem tulajdonos tagról van szó, akkor az egyszemélyes kft.-ben az ingyenes megbízás nem keletkeztet semmilyen társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása

Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A többes jogviszonyban álló vállalkozók társadalombiztosítási jogállásának elbírálása, a járulék és egyéb közterhek megállapítása a legtöbb esetben fejtörést okoz az érintetteknek. Különösen akkor, ha – mint jelen esetben is – több jogszabály alapján kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Többes jogviszonyú kft.-tag szülése

Kérdés: Jogosult lesz valamilyen ellátásra a tagi jogviszonyára tekintettel az a várandós munkavállaló, aki 2015. március 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyban áll egy zrt.-nél, ugyanettől az időponttól egy kft.-ben személyesen közreműködő tag, és a szülés várható időpontja 2019. július hónap? A kismama a kft.-ben tagi jövedelemben nem részesül, tekintettel arra, hogy van máshol legalább heti 36 órás jogviszonya.
Részlet a válaszából: […] Az ellátásokra való jogosultság részletezése előtt a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségeket kell egyértelművé tenni, tekintettel arra, hogy ez alapozza meg az ellátásra jogosultságot.A dolgozónak egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya van, hiszen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.
1
2
3
4