Munkavállalás rokkantsági ellátás mellett

Kérdés: Valóban nem haladhatja meg a bruttó munkabér a havi 191?475 forintot annak a munkavállalónak az esetében, aki 2019. február hónapig rokkantsági ellátásban részesül, és nem szeretné elveszteni az ellátást a munkavállalása miatt? Jogosult lesz az emelésre abban az esetben, ha az ellátás mellett munkaviszonyban áll?
Részlet a válaszából: […] ...meg a minimálbér (2018-ban 138?000 forint) 150 százalékát, vagyis 207?000 forintot.Amennyiben a rokkantsági ellátásra jogosult egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet végez, a jövedelemhatár számítása során a garantált bér-minimum összegét kell alapul venni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.

Megváltozott munkaképességű személy szociálishozzájárulásiadó- kedvezménye

Kérdés: Milyen teendői vannak annak a múlt hónap végéig rehabilitációs ellátásban részesült személynek, aki az ellátás mellett napi 8 órás munkaviszonyban dolgozott a saját kft.-jében, de most megtudta, hogy csak napi 4 órában tehette volna ezt? Milyen szankcióra számíthat a dolgozó, illetve a munkaadó egy esetleges ellenőrzés esetén? Hogyan kell eljárni a vele kapcsolatban igénybe vett szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel? Igénybe vehető utána a 100 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény, ha 2016. május 10-től rokkantsági ellátásban fog részesülni, és a minimálbér 150 százaléka alatt lesz a bruttó bére? Beleszámít a jövedelemkorlátba az osztalék, valamint a lakás bérbeadásából származó jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...ellátás mellett a munkavállaló már nem lenne jogosult rehabilitációs kártyára, akkor célszerű a munkaviszonyát megszüntetni, és társas vállalkozóként közreműködnie a cégben. Ebben az esetben a 2011. évi CLVI. törvény 462/A. §-a alapján, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 10.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
Részlet a válaszából: […] ...vagy balettművészeti életjáradékban) részesülő személy, ha a tárgyévben biztosítási jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Orosz állampolgárságú ügyvezető közterhei

Kérdés: Milyen járulékot kell fizetni egy kéttagú magyar kft. orosz állampolgárságú tagja után, aki a cég ügyvezetője? A tagnak Oroszországban van a tartózkodási és a munkahelye is, Magyarországon sem tartózkodási hellyel, sem taj-kártyával nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...– kell elbírálni. Nem munkaviszonyban álló és nem saját jogú nyugdíjas tag ügyvezetőről van szó, aki ennek megfelelően biztosított társas vállalkozónak minősül. Az erre tekintettel kapott jövedelme, de havonta legalább a minimálbér 112,5 százaléka után meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló napi munkaideje

Kérdés: Dolgozhat-e napi 8 órás munkaviszonyban az a rokkantsági nyugdíjas munkavállaló, aki 2003 óta 67 százalékos rokkant, és 2008. óta napi 6 órában dolgozik? Kérheti-e a nyugdíj 0,5 százalékos mértékű emelését?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági nyugdíjjogosultságára tekintettel már nem bírjelentőséggel a napi munkavégzés időtartama, így a napi 6 óra helyett nyugodtandolgozhat 8 órában. Azoknak a III. csoportba tartozó rokkantsági (balesetirokkantsági) nyugdíjban részesülő személyeknek, akiknek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjában részesülő személy atárgyévben a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll,illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat,és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülőegyéni vállalkozó,f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülőtársas vállalkozó,g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyébjogviszony keretében (különösen a bedolgozói,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...azidevonatkozó Tbj-tv. tételesen sorolja fel ezen személyek körét, így példáulugyanúgy biztosítottnak minősül az egyéni és társas vállalkozó, illetőleg amegbízott stb. személy, aki járulék fizetésére kötelezett.A 180 napos biztosítási idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...megállapította azt is, hogy eddig az időpontig a cég a jogszabályoknak megfelelően az ügyvezető mint kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után helyesen vallotta be és fizette meg a baleseti járulékot. Az APEH azonban az új Gt. hatálybalépésétől, azaz 1998...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.