Ügyvezetés munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...jogállásokat.A tulajdonos ügyvezető ügyvezetői státuszára tekintettel a Tbj-tv. 4. §-ának d) pontja értelmében ugyanis társas vállalkozónak minősült. Ugyanakkor a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól mentesült a heti 36...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés:

Dolgozhat heti 40 órás munkaviszonyban, illetve adott időszakonként beosztható túlórára egy rokkantsági ellátásban részesülő szakmunkás munkavállaló abban az esetben, ha a munkáltató figyeli, hogy a munkabére ne haladja meg a garantált bérminimumot?

Részlet a válaszából: […] ...illetve 2017. január 1-jétől 129 650 forintos minimálbért kell érteni.Felhívjuk a figyelmet, hogy a fentiektől eltérően az egyéni és társas vállalkozó kereseti korlátjának a meghatározása során a garantált bérminimumból kell kiindulni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése

Kérdés: Kötelezett őstermelőként járulék fizetésére egy kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó társas vállalkozó? Rokkantsági ellátás mellett párhuzamosan fenntartható a kisadózó vállalkozás és az őstermelői tevékenység?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt meglehetősen összetett társadalombiztosítási élethelyzetnek alapvetően két kimenetele lehet, attól függően, hogy az érintett személy kisadózóként főállásúnak vagy nem főállásúnak minősül.A Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának e) és f) pontjai szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.

Rokkantsági ellátásban részesülő tag jövedelemkorlátja

Kérdés: A nyugdíjjárulék-alapot vagy az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni a rokkantsági ellátásban részesülő tagi jogviszonyban tevékenykedő személy keresetkorlátjának kiszámításakor?
Részlet a válaszából: […] ...a kereseti korlát számításánál. Ez a legtöbb biztosítotti kör esetében semmilyen érdemi különbséget sem jelent, viszont az egyéni és társas vállalkozók esetében – a garantált bérminimum 150 százaléka után fizetendő egészségbiztosítási járulék miatt –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 26.

Rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni vállalkozó kivétje

Kérdés: Mennyi lehet a vállalkozói kivétje egy 1956-ban született egyéni vállalkozónak, aki 2002-től rokkantsági nyugdíjban részesült, amely 2012-ben rehabilitációs ellátássá változott, így főfoglalkozásúvá vált, és havi 108 ezer forint után fizeti a járulékait? Az ellátás összege 45 245 forint, amelyet a vállalkozó nem szeretne elveszíteni. Igénybe veheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a kiváltott rehabilitációs kártyája alapján?
Részlet a válaszából: […] ...a végén. Az egyéni és társas vállalkozó a rehabilitációs kártya alapján nem jogosult szociális hozzájárulási adó könnyítésre, mert ez alapján csak a munkaviszonyban álló dolgozókkal kapcsolatban kaphat kedvezményt a foglalkoztató.Ezzel szemben a 2011. évi CLVI...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.