Szülés a biztosítás megszűnése után

Kérdés: Jogosult lesz a második gyermek után CSED-re és GYED-re egy édesanya, akinek az első gyermeke 2016. szeptember végén lesz 2 éves, a GYED folyósításának ideje alatt a gyermek 15 hónapos korában, 2015. december 1-jén visszament dolgozni 8 órás munkaviszonyban, amely 2016. augusztus 31-én megszűnt, így most nem biztosított, és a szülés várható időpontja 2017. év áprilisa? Igényelhető GYES mellett az álláskeresési járadék?
Részlet a válaszából: […] ...időnek minősül az álláskeresővé válást megelőző 3 évben meglévő munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony, illetve az egyéni és társas vállalkozói jogviszony, ha a járulékfizetési kötelezettség teljesítése megtörtént.Az előbbiekben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Egyéni vállalkozó táppénze járuléktartozás esetén

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre a keresőképtelensége időtartamára egy egyéni vállalkozó, akinek nagy összegű járuléktartozása van, illetve keletkezik táppénzmegtérítési kötelezettsége a tartozására tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...probléma felvetését nyilván az motiválta, hogy az egyéni és társas vállalkozó esetében a szolgálati idő számításánál a Tny-tv. 38. §-ának (2) bekezdése értelmében nem lehet figyelembe venni szolgálati időként az egyéni, illetve társas vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Rokkantsági ellátásban részesülő tag jövedelemkorlátja

Kérdés: A nyugdíjjárulék-alapot vagy az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni a rokkantsági ellátásban részesülő tagi jogviszonyban tevékenykedő személy keresetkorlátjának kiszámításakor?
Részlet a válaszából: […] ...a kereseti korlát számításánál. Ez a legtöbb biztosítotti kör esetében semmilyen érdemi különbséget sem jelent, viszont az egyéni és társas vállalkozók esetében – a garantált bérminimum 150 százaléka után fizetendő egészségbiztosítási járulék miatt –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 26.

Osztrák állampolgárságú kültag közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy betéti társaság osztrák állampolgárságú kültagja után annak érdekében, hogy Magyarországon jogosult legyen egészségbiztosítási ellátásra? Jelenleg maga után megfizeti a havi 4950 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, mert Ausztriában nem rendelkezik munkaviszonnyal. Mikor és hol kaphatja meg az E109, illetve az S072 számú nyomtatványokat?
Részlet a válaszából: […] ...Ez röviden annyit jelent, hogy a betéti társaságnak a 27százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot az osztrák kültag minttársas vállalkozó után a személyes közreműködésére tekintettel kifizetett(juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Ekho adózási mód választása

Kérdés: Mire kell leginkább odafigyelnie annak a magánszemélynek, aki az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás fizetését szeretné választani?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére. Abban az esetben, ha a munkaviszonyban foglalkoztatottszemély egy másik, pl. társas vállalkozói jogviszonyában az általános szabályok- vagyis a Tbj-tv. vonatkozó rendelkezései – szerint megfizette a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése szerint a társas vállalkozás abiztosított társas vállalkozó után a 29 százalékos társadalombiztosításijárulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett(juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Eltartott hozzátartozó jogosultsága egészségügyi szolgáltatásra

Kérdés: Egy társas vállalkozó feleségének lejárt a gyermeknevelési támogatásra való jogosultsága. Az édesanya továbbra sem szeretne munkába állni. Milyen lehetősége van arra, hogy egészségbiztosításra és nyugellátásra jogosultságot szerezzen?
Részlet a válaszából: […] Az édesanya egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságakönnyen érvényesíthető. Ehhez nem kell mást tenni, mint férjének – minteltartott hozzátartozót – be kell őt jelentenie az egészségbiztosításipénztárhoz. (Eltartott hozzátartozónak akkor minősül a házastárs,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...azidevonatkozó Tbj-tv. tételesen sorolja fel ezen személyek körét, így példáulugyanúgy biztosítottnak minősül az egyéni és társas vállalkozó, illetőleg amegbízott stb. személy, aki járulék fizetésére kötelezett.A 180 napos biztosítási idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Táppénz-hozzájárulás fizetése kft.-tag keresőképtelensége esetén

Kérdés: Kell-e táppénz-hozzájárulást fizetnie a kft.-nek abban az esetben, ha tagsági jogviszonya alapján biztosított ügyvezetője keresőképtelenné válik?
Részlet a válaszából: […] ...(együtt: társadalombiztosítási járulék) terheli, a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után baleseti járulékot, illetőleg az egészségbiztosítási ellátások fedezetére a foglalkoztató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Társas vállalkozó jogviszonya munkaviszony létesítése esetén

Kérdés: Hogyan változik a jogviszonya annak a társas vállalkozónak, aki 2002 augusztusától 2004. január 25-ig ügyvezetői teendőit főállásban, tagi jogviszonyban látta el, január 26-tól azonban főállású munkaviszonyt létesített egy másik vállalkozásban? A tag az ügyvezetői teendőket továbbra is személyesen végzi. Milyen igazolásokat kell az új munkáltató részére kiadni, illetve a társasági szerződésben kell-e a változást rögzíteni, vagy elég csak egy taggyűlési határozat? Van-e egyéb nyilvántartási vagy adatszolgáltatási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozás – valószínűsíthetően kft. – ügyvezetőjéről van szó, aki e teendőit tagsági jogviszonya alapján, tehát társas vállalkozóként látja el [Tbj-tv. 4. § d) 1. alpontja].Ennek megfelelően – feltéve hogy nem nyugdíjas – a járulékokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.
1
2