7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Tag egyéni járulékainak elszámolása
Kérdés: Taggal szembeni követelésként kell kimutatni a magánszemélyt terhelő nyugdíj-, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot abban az esetben, ha egy kft. személyesen közreműködő tagja nem vesz fel jövedelmet, és a cég fizeti utána az egyéni járulékokat? Valóban egyéb jövedelemnek minősül a taggal szemben elengedett követelés ebben az esetben? A követelés elengedése keletkeztet ehofizetési kötelezettséget, és ha igen, milyen mértékben? Kinek kell megfizetnie ezt a közterhet? Szerepeltetni kell a '08-as bevallásban az elengedett követelés összegét?
2. cikk / 7 Ukrán állampolgárságú tagok jogviszonya
Kérdés: Milyen biztosítási jogviszonya és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a két ukrán állampolgárnak, akik Magyarországon magyar gazdasági társaságot alapítanak nagykereskedelmi tevékenységre? Az ügyvezető közreműködésre kötelezett, a másik tulajdonos munkaviszony keretében végez tevékenységet. Az ügyvezető megbízási szerződés alapján látja el az ügyvezetői tevékenységet.
3. cikk / 7 Evaalany társas vállalkozó 4 százalékos eho-ja
Kérdés: Kötelezett-e az adott évben megszerzett árbevétele után a 4 százalékos eho fizetésére az az evaalany társas vállalkozó, aki tevékenységét heti 36 órás munkaviszony mellett végzi, és a vállalkozásból semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
4. cikk / 7 Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
5. cikk / 7 Külföldi cég magyar állampolgárságú ügyvezetőjének jogviszonya
Kérdés: Külföldi cég magyar képviseletének magyar állampolgárságú, tagi jogviszonnyal rendelkező ügyvezetője január 1-jétől a külföldi cégtől kapja a jogviszonyára járó bérét és az osztalékát. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a magyar képviseletet a tagi jogviszony után, ha az ügyvezető nem vesz fel semmiféle járandóságot, bért, osztalékot a magyar képviselettől?
6. cikk / 7 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
7. cikk / 7 Svéd állampolgár biztosítási jogviszonya
Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni egy Magyarországon alapított betéti társaság személyesen közreműködő, svéd állampolgárságú beltagja után?