Ügyvezetés külföldi egyetemi tanulmányok mellett

Kérdés:

Mentesül a közteherfizetési kötelezettségek alól egy kft. ügyvezetői teendőket ellátó tagja abban az esetben is, ha Franciaországban folytat egyetemi tanulmányokat? A tag nem rendelkezik más jogviszonnyal, a kft.-ben megbízási jogviszonyban végzi a tevékenységét, amelyért havonta 200 000 forint megbízási díjban részesül.

Részlet a válaszából: […] ...a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, társas vállalkozónak minősül, kivéve, ha személyes közreműködésére tekintettel már egyébként is társas vállalkozó.Jelen esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Egyszemélyes kft. külföldön biztosított ügyvezetője

Kérdés: Van valamilyen járulékfizetési kötelezettsége egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetőjének abban az esetben, ha külföldön főállású alkalmazottként biztosított, és erről A1-es igazolással is rendelkezik? Valóban nem kell beadni a '08-as bevallásokat? A magyar cég továbbra is működik, bevételszerző tevékenységet végez, és alkalmazottal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulás megfizetése alól [Eho-tv. 5. § (3) bekezdése]. Mindezekre tekintettel az ügyvezető T1041-es bejelentőlapon, biztosított társas vállalkozóként történt bejelentését az A1 jelű igazolás érvényességének kezdő időpontjára visszamenőlegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a tag munkavégzése mikor minősül személyes közreműködésnek. A Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 1. alpontja alapján ugyanis társas vállalkozó: a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...annak ellenére, hogy a kérdés erre irányul, nemaz egyéni vállalkozóként fizetett járulékokkal, hanem a kft. ügyvezetőjénektársas vállalkozói jogviszonyával kell kezdenünk. Ez ugyanis kihat az egyénivállalkozó járulékfizetésére, így nem árt a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Jövedelemmel nem rendelkező társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér vagy a minimum-járulékalap után kell-e megfizetnie a járulékokat annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki a tevékenységéért a társaságból jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorlatban valóban komoly jogértelmezési problémákatvetett fel az a kérdés, miszerint egy, a társaságban személyesen közreműködőtársas vállalkozó esetében a minimálbér, vagy a Tbj-tv.-ben szabályozottminimum-járulékalap (vagyis a minimálbér kétszerese) után kell-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...ezáltal járulékmentesen is végezni -, az egyébfeladatok pedig a saját jogú nyugdíjas státusra figyelemmel kiegészítőtevékenységű társas vállalkozóként láthatók el. Az utóbbi, kiegészítőtevékenységért kapott (elszámolt), nem önálló tevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszából: […] ...ezenkívül a szünidő tartama alatt létesíthető vele akármunkaviszony, akár munkavégzésre irányuló más jogviszony is, de nem kizárt atársas vállalkozóként történő foglalkoztatása sem. Az egyes foglalkoztatásiformákkal kapcsolatosan léteznek a közteher-fizetésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Kültag munkavégzésének közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a betéti társaságot, valamint a kültagot, aki levelező tagozatos egyetemi hallgató, és adatrögzítési munkát végez, amiről a bt. számlát ad ki?
Részlet a válaszából: […] Többféle megoldás kínálkozik, de mindenekelőtt azt kell tisztáznunk:ha az érintett biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban végzitevékenységét, akkor a társaságot 29 százalék társadalombiztosítási járulék,valamint tételes eho, míg a diákot 4 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Szja-fizetés evás társas vállalkozó esetében

Kérdés: Az eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. esetében milyen módon lehet elkerülni az szja-fizetést? A közkereseti társaságnak és a betéti társaságnak az Eva-tv. alapján lehetősége van arra, hogy nyilvántartásait ne az Szt. hatálya alatt vezesse, hanem az Eva-tv.-ben meghatározott nyilvántartási rend szerint. Ez a döntése a kkt.-nak és bt.-nek nemcsak a nyilvántartási kötelezettség teljesítésére hat ki, hanem a 18 §. alapján személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség is keletkezik.
Részlet a válaszából: […] ...11,5 százalékos egyéni járulékot, valamint az összevont adóalapba tartozó jövedelem miatt a személyi jövedelemadót is. Főfoglalkozású társas vállalkozónál a jövedelemkifizetéstől függetlenül havonta, a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.