14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Ápolási díjban részesülő személy bérleti díja
Kérdés: Befolyásolja az ápolási díj folyósítását, ha az anyósa ápolását végző hozzátartozó kiadja albérletbe az üresen álló lakását? Van valamilyen bejelentési és adófizetési kötelezettség a bérleti díj után?
2. cikk / 14 1951-ben született nő nyugellátása
Kérdés: Milyen feltételekkel és mikortól mehet el öregségi nyugdíjba vagy előnyugdíjba egy 1951-ben született nő, akinek 7 saját gyermeke van? Figyelembe veszik a gyermekek nevelésének időszakát nyugdíjra jogosító időként?
3. cikk / 14 Evás kft. közterhei
Kérdés: Az eván kívül milyen közterheket kell megfizetnie egy családi kft.-nek a többségi tulajdonos tagja után, aki személyes közreműködésre nem kötelezett, a cégből kizárólag osztalékot vesz fel. és 2008. november 1-jétől nyugdíjas? A tag nyugdíjazása előtt heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezett. Kell-e cégautóadót fizetnie az evás kft.-nek?
4. cikk / 14 Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
5. cikk / 14 Magyar-amerikai kettős állampolgár kft.-tag járulékai
Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetni egy kft. ügyvezető igazgatója és egyedüli, 100 százalékos tulajdonosa után, aki 1943-ban született, magyar-amerikai kettős állampolgár, életvitelszerűen Amerikában él, ahol fizeti maga után a kötelező járulékokat, és Magyarországon 3 havonta tölt kb. 1 hónapot?
6. cikk / 14 Amerikai állampolgárságú beltag vállalkozói járuléka
Kérdés: Kell-e vállalkozói járulékot fizetni egy betéti társaság amerikai állampolgárságú beltagjának, ha tagi jogviszonya alapján jövedelmet nem vesz fel? Ha igen, akkor mi az alapja a járuléknak? Módosít-e a fizetési kötelezettségen, ha a beltag hazájában nyugdíjas?
7. cikk / 14 Várandós ügyvezető jogállása
Kérdés: Kell-e a kft.-ben új ügyvezetőt választani abban az esetben, ha a jelenlegi ügyvezető – aki a kft. tagja – gyermeket vár? Mi történik abban az esetben, ha az érintett már GYED-ben részesül, és még mindig ő az ügyvezető? A kft.-ben személyes közreműködés csak a hivatalos iratok aláírására és banki ügyintézésre terjed ki. A kft.-ből tagi jövedelmet nem vett ki.
8. cikk / 14 Beltag kötelezettségei táppénz ideje alatt
Kérdés: Egy betéti társaság üzletvezetésre jogosult beltagja terhessége miatt táppénzes állományba kerül. A táppénz időszakában megszűnik a minimumjárulék-fizetési kötelezettség, és a tételes ehót sem kell megfizetni. Mennyiben módosítja ezen szabályokat az a tény, hogy a bt. társasági szerződése szerint személyes közreműködésre csak a beltag kötelezett, és a társaság teljes képviseletét is ő látja el?
9. cikk / 14 Végelszámoló kültag jogviszonya
Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy betéti társaság kültagjának attól az időponttól kezdődően, hogy a Cégbíróság végelszámolásra jelölte ki? A kültag a társaságban személyesen nem közreműködött, de miután a beltag meghalt, a kültag egyedül maradt, így a Cégbíróság a vállalkozás megszüntetését rendelte el, és a kültagot jelölte ki végelszámolónak.
10. cikk / 14 Beltag GYED- és GYES-jogosultsága
Kérdés: Jogosult-e terhességi-gyermekágyi segélyre, GYED-re, GYES-re egy betéti társaság üzletvezető beltagja, ha a szülést követően már nem vesz fel jövedelmet? A társasági szerződés szerint ő a munkavégzésre kötelezett tag, ezentúl is ő írja alá a számlázást, a bevallásokat stb. A kültag is dolgozni fog, jövedelemben részesül. Mi az álláspont az egyéni vállalkozó esetében?