Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...megfizetni akkor is, ha kivétetegyáltalán nem számolt el. Ezt a kötelezettségét nem befolyásolja az akörülmény sem, hogy a társas vállalkozásában a minimálbért meghaladó összegbenfelvett jövedelme alapulvételével társas vállalkozóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Üzletkötő biztosítási kötelezettségének megállapítása

Kérdés: Milyen időszakot figyelembe véve kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget egy banki termékek fogalmazásával foglalkozó cég üzletkötője esetében, aki nem egyéni vállalkozó, nincs társas vállalkozása, tehát nem számlaképes, azonban van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya? A cég határozatlan idejű megbízási szerződést kötött az üzletkötővel, és jutalékát megbízási díj formájában fizetik ki számára a tárgyhónapot követő hó 20-án. A jövedelem kifizetése nem folyamatos, a megkötött üzletektől függően nem minden hónapban kerül sor rá, a kifizetett összegekről azonban egyértelműen megállapítható, hogy milyen ügyletekhez köthetőek, a munkára fordított idő azonban nem.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja alapján a megbízásijogviszonyban munkát végzőre akkor terjed ki a biztosítás, ha az etevékenységből származó járulékalapot képező – tehát az adóelőleg számításánáljövedelemként figyelembe veendő – jövedelme eléri a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Megbízási díj járulékfizetési kötelezettségei

Kérdés: Egy dolgozót "A" munkáltatónál heti 15 órában, "B" munkáltatónál – amit "A" munkáltató alapított – heti 25 órában munkaszerződés keretében foglalkoztatnak. "A", illetve "B" munkáltatónál megbízási szerződés alapján (a munkaköri feladataiba nem tartozó tevékenységre) is foglalkoztatják. Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek a megbízási díjak után abban az esetben, ha a díjazás összege biztosítottá teszi a megbízottat?
Részlet a válaszából: […] ...a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott biztosított esetében nincs lehetőség (Tbj-tv. 32. §-a), a munkaidők összeszámításra csak a társas vállalkozás tagjának és az egyéni vállalkozónak az egyidejű munkaviszonya esetén kerülhet sor [Tbj-tv. 28. § (3) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység, továbbá szövetkezet tagjaként, vagy egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő – tevékenység;"E törvényi hely értelmezése arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.