Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...választása szerint - egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak. Az érintett kft.-tulajdonosnak tehát csak az egyik cégben kell megfizetnie a minimális közterheket, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése

Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?
Részlet a válaszából: […] Közelítsünk a kérdéshez először a folyósítás oldaláról. AzEb-tv. 41. § (1) bek. b) pontja, illetve 42/C. § a) pontja értelmében aterhességi-gyermekágyi segély és a GYED folyósításának ideje alatt semmilyenjogviszonyban sem lehet díjazás – kivéve a szerzői jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése szerint a társas vállalkozás abiztosított társas vállalkozó után a 29 százalékos társadalombiztosításijárulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett(juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó esetében az Eva-tv.-benmeghatározott adóalap 4 százaléka. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó után atársas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke10 százalék, 2007. január 1-jétől 16 százalék....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...szerint fizeti a közterheket. Ilyen jövedelem leheta munkaviszonyból származó jövedelem, egyéni vállalkozóként a vállalkozóikivét, társas vállalkozás tagjaként a személyes közreműködés ellenértéke, azegyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

Ekho

Kérdés: Milyen feltételek szerint lehet bejelentkezni az ekho alá, hogyan és mennyit kell ekho címén fizetni, illetve milyen adónemeket vált ki? Avállalkozásunk sok szerzővel, "művészemberrel" áll kapcsolatban, akiket ez ideig alvállalkozóként megbízással, illetve kisebb részben munkaviszony keretében alkalmazott. Információink szerint 2006-tól ezen foglalkoztatottak után kedvezőbb az ekho fizetése. Valóban így van-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi nyugdíjkorhatárt), vagyb) olyan jövedelemmel rendelkezik– munkaviszony alapján, vagy– egyéni vállalkozói kivétből, vagy– társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködéséretekintettel, vagy– vállalkozási, megbízási szerződés alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkező magánszemély és a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély is. Társas vállalkozásnak minősül a szabadalmi ügyvivői iroda, így a szabadalmi ügyvivő iroda tagja társas vállalkozó. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Beltag utáni járulékfizetés

Kérdés: Egy betéti társaság beltagja munkahelyén heti 30 órás munkaviszonnyal rendelkezik, ahol megfizetnek utána minden járulékot. Mit kell a beltagnak fizetnie ebben az esetben a bt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő tevékenységet folytatónak [Tbj-tv. 4. § e) pontja] nem tekinthető társas vállalkozó után – alapesetben – a társas vállalkozásnak meg kell fizetnie a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a munkaidő kizárólag a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a) pontjában nevesített személyek esetében értelmezhető, azt kizárólag társas vállalkozások tagjaként, egyéni vállalkozóként, továbbá munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Ügyvéd munkaviszonya

Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban az irodájával egy egyszemélyes ügyvédi iroda tagja, és milyen járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] ...csak tagi jogviszony keretében lehet. A Tbj-tv. a biztosítottak között társas vállalkozóként nevesíti az ügyvédi iroda tagját. A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a 18 százalékos nyugdíj-biztosítási, 11 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.
1
2