Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...választása szerint - egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak. Az érintett kft.-tulajdonosnak tehát csak az egyik cégben kell megfizetnie a minimális közterheket, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Rokkantsági ellátásban részesülő tag

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy társas vállalkozás rokkantsági ellátásban részesülő személyesen közreműködő tagja részére kifizetett jövedelemből? A jövedelemkorlát számítása során a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150 százalékát kell figyelembe venni ebben az esetben? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettség az osztalékjövedelem minimálbér kétszeresét meghaladó összege után az érintett tag esetében? A garantált bérminimumot kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adó maximumának megállapítása során azoknak a tagoknak az esetében, akik szakképzettséget igénylő munkát végeznek, vagy az ő esetükben is elég a minimálbérrel számolni?
Részlet a válaszából: […] Vegyük sorra a kérdéseket. A rokkantsági ellátás nem saját jogú nyugdíj, így az abban részesülő személy nem tekinthető saját jogú nyugdíjasnak, tehát társas vállalkozóként nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak. Így e jogviszonya alapján kiterjed rá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Tag egyéni járulékainak elszámolása

Kérdés: Taggal szembeni követelésként kell kimutatni a magánszemélyt terhelő nyugdíj-, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot abban az esetben, ha egy kft. személyesen közreműködő tagja nem vesz fel jövedelmet, és a cég fizeti utána az egyéni járulékokat? Valóban egyéb jövedelemnek minősül a taggal szemben elengedett követelés ebben az esetben? A követelés elengedése keletkeztet ehofizetési kötelezettséget, és ha igen, milyen mértékben? Kinek kell megfizetnie ezt a közterhet? Szerepeltetni kell a '08-as bevallásban az elengedett követelés összegét?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 52. §-ának (4) bekezdése alapján a társas vállalkozásnak a társas vállalkozó után fizetendő járulékot, a társas vállalkozó jövedelméből levont járulékkal együtt a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell befizetnie. Ha a tárgyhónapban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.

Társas vállalkozás tagjainak juttatásai

Kérdés: Juttathat-e étkezési utalványt, illetve üdülési csekket a társas vállalkozás a tagjainak?
Részlet a válaszából: […] ...értelmezhetők, ám az említettjogszabályi hely (6) bekezdése értelmében e szabály alkalmazásában a társasvállalkozás munkáltatónak, a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjapedig munkavállalónak minősül.A válaszunk tehát igen, kiegészítve azzal, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Kft. tagjának osztaléka

Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli egy kft. tagi jogviszony keretében közreműködő tagja részére 2009-ben jóváhagyott és 2010-ben kifizetett 2008. évi osztalékot? A cégnek két egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tagja van, az egyik tag munkaviszony keretében dolgozik a társaságban, a másik tag tagi jogviszony keretében működik közre. A munkáltatói jogok gyakorlója a tagi jogviszonyos.
Részlet a válaszából: […] ...személyes közreműködői díjkiegészítése. A hivatkozott szakasz alapján "ha az egyszerűsített vállalkozóiadó hatálya alá nem tartozó társas vállalkozásban a személyes közreműködő nemrészesül személyes közreműködői díjban, vagy annak éves összege az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.

Tevékenységre jellemző kereset nyugdíjas tagok esetében

Kérdés: Vonatkozik-e a piaci érték szerinti kereset a nyugdíjas tagokra is?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó utáni járulékfizetésszabályai 2010-től nem változtak, ami azt jelenti, hogy a társas vállalkozástovábbra is egészségügyi szolgáltatási járulékot (havi 4950 forint) fizetutánuk, míg a társas vállalkozók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Eva hatálya alá tartozó társas vállalkozás tagjának nyugdíjjáruléka

Kérdés: Keletkezik-e nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme, kell-e nyugdíjjárulékot fizetnie, és ha igen, mi lesz az alapja egy Eva-tv. hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának? A Tbj-tv. 36. §-a alapján a személyes közreműködés alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelem után meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot, a bevételi nyilvántartást vezető bt. által az eva megfizetése után kifizetett összeg azonban a törvény definíciója alapján nem járulékalapot képező jövedelem.
Részlet a válaszából: […] ...említett "általános szabály" (Tbj-tv. 36. §) pedig aztmondja ki, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után atársas vállalkozás egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett,míg a vállalkozót nyugdíjjárulék terheli a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

Jövedelemmel nem rendelkező társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér vagy a minimum-járulékalap után kell-e megfizetnie a járulékokat annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki a tevékenységéért a társaságból jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...bevételnek azon része, amelyet az adóelőlegszámításánál jövedelemként kell figyelembe venni [Tbj-tv. 4. § k) 1. pont].– A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó utána 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
Részlet a válaszából: […] ...illetőségűnekminősül. Az Szja-tv. 24. §-a alapján a nem önálló tevékenység kategóriájábatartozik – többek között – a társas vállalkozás magánszemély tagjának aszemélyes közreműködése, amennyiben az annak ellenében kapott juttatást atársas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Kft.-tag részére kötött életbiztosítás közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a társas vállalkozásnak és a magánszemélynek abban az esetben, ha a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő 25 százalékos tulajdonosa részére a cég életbiztosítást kötött, melynek a díjait folyamatosan fizeti? A tag a társaságból jövedelmet nem vesz fel. A biztosítás megkötésének az időpontjában a tag munkaszerződéssel foglalkoztatott alkalmazott volt a cégnél, de most másutt van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya, így tagként működik közre.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre egyértelmű válasz csak a biztosítási szerződéspontos tartalma alapján adható. Ennek hiányában csak a lehetséges megoldásokatsoroljuk fel.Az első változat, hogy az átvállalt biztosítás díjaadómentes. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.3. pontja értelmében e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.
1
2