9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Román állampolgárságú ügyvezető
Kérdés: Be kell jelenteni Magyarországon egy magyar cég román állampolgárságú ügyvezetőjét abban az esetben, ha Romániában bejelentett munkaviszonnyal rendelkezik, és az ügyvezetői tevékenységért egyelőre nem kap semmilyen díjazást? Az ügyvezető jelenleg nem rendelkezik állandó lakcímmel Magyarországon, és sem adóazonosító jele, sem tajszáma nincs.
2. cikk / 9 Adószámmal nem rendelkező társaság bejelentési kötelezettségének teljesítése
Kérdés: Milyen módon jelentheti be a frissen alakult betéti társaság társas vállalkozónak minősülő ügyvezetőjét a biztosítást megelőzően abban az esetben, ha a cég még nem rendelkezik adószámmal?
3. cikk / 9 Betéti társaság beltagjának nyugdíjba vonulása
Kérdés: Valóban módosítani kell a társasági szerződést, és le kell mondania a tagságáról egy betéti társaság munkaviszonyban álló üzletvezető beltagjának, aki 2014. április 15-ével nyugdíjba kíván vonulni? A társaságnak van egy másik, ugyancsak munkaviszonyban álló üzletvezető beltagja.
4. cikk / 9 Svéd és magyar-svéd állampolgárságú tagok járulékai
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy magyar cég svéd állampolgárságú, nyugdíjas tagja után, aki Magyarországon nem rendelkezik taj-jal, csak adószámmal, illetve a magyar-svéd állampolgárságú ügyvezető után, aki a nyugdíját szintén Svédországból kapja? A cég jelenleg nem végez munkát, a tagok semmilyen jövedelmet nem vesznek fel.
5. cikk / 9 Holland állampolgárságú ügyvezető közterhei
Kérdés: Meg kell fizetni a minimálbér után a járulékot egy magyar egyszemélyes kft. holland állampolgárságú ügyvezető tagja után? Kell taj-számot kérni a külföldi állampolgár számára? Be kell jelenteni a T1041 számú nyomtatványon a biztosítási jogviszonyt?
6. cikk / 9 Heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező társas vállalkozók bejelentése
Kérdés: Van-e valamilyen bejelentési kötelezettsége azoknak a társaságoknak, amelyekben társas vállalkozói jogviszonyban működnek közre heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező személyek? A cégek azt a tájékoztatást kapták, hogy minden biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszonyt külön-külön be kell jelenteni.
7. cikk / 9 Üzemanyag-megtakarítás
Kérdés: Jogosult-e üzemanyag-megtakarítás címén térítésre egy társaság munkáltatói jogokat gyakorló ügyvezető tagja, aki egyben tagi jogviszonyban a gépkocsivezetői, szállítói feladatokat is ellátja? Adóköteles természetbeni juttatásnak minősül-e az esetleges többletfogyasztás abban az esetben, ha a cég az üzemanyag-megtakarítást havonta számolja és fizeti ki?
8. cikk / 9 Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
9. cikk / 9 Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
