Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló szülése

Kérdés: Alkalmazható a Tbj-tv. 32. §-ának a) pontjában megfogalmazott járulékmentesség a Hszt. hatálya alá tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyban álló rendőr szülési szabadságának idejére járó távolléti díj elszámolásakor ugyanúgy, mint a csecsemőgondozási díj esetében?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 32. §-a alapján nem képezi társadalombiztosítási járulék alapját a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, esetünkben a csecsemőgondozási díj.A kérdés tehát arra irányul, hogy kizárólag a szülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Bértámogatás

Kérdés: Hogyan számít bele a társadalombiztosítási ellátások alapjába a bértámogatás címén kapott díjazás, illetve az egyéni fejlesztőidőre járó díjazás? Figyelembe lehet-e venni a heti 36 órát elérő foglalkoztatás megállapításánál az egyéni fejlesztési időt?
Részlet a válaszából: […] ...az esetleges egyéni fejlesztési időre ugyancsak munkabérben részesül.Mivel a bértámogatás összege adó- és járulékmentes, így azt a társadalombiztosítási ellátások tekintetében nem lehet ellátási alapként figyelembe venni, viszont a csökkentett munkabér és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Letiltás közfoglalkoztatott részére juttatott egyszeri támogatásból

Kérdés: Jogszerűen érvényesíti a munkáltató a végrehajtó részére a munkabérletiltást a közfoglalkoztatott részére juttatott egyszeri támogatásból, illetve létezik-e valamilyen kivételszabály, amely szerint a közfoglalkoztatottak támogatása mentes a végrehajtás alól?
Részlet a válaszából: […] ...százalékot, tartásdíj, adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér-követelés, jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás, illetve több érvényes munkabérletiltás esetében legfeljebb 50 százalékot lehet levonni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Nemzetközi szervezet munkavállalójának közterhei

Kérdés: Megilleti a munkabért terhelő egyéni járulékok, az adóelőleg, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alóli mentesség a munkáltatót, illetve a munkavállalót a Globális Zöld Növekedési Intézet (továbbiakban GGGI) magyarországi irodájában teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott, magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár munkavállaló esetében a 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontjára tekintettel? Ha nem illeti meg a feleket a mentesség, akkor milyen adókat és járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak? Hogyan változik az eset megítélése akkor, ha a munkaszerződés alapján a GGGI mint Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett, de adószámmal rendelkező külföldi szervezet arra kötelezi a munkavállalóját, hogy amennyiben Magyarországon a munkavállalót vagy a munkáltatót bármilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség terhel, azt a munkavállalónak kell bevallania és megfizetnie az adóhivatal felé a munkáltató helyett?
Részlet a válaszából: […] ...Zöld Növekedési Intézetnek van saját szociális biztonsági rendszere, és ennek keretében a kérdésben említett magyar alkalmazottak társadalombiztosítási ellátásban részesülnek, akkor a magyar jogszabályok szerint nem biztosítottak (egyéb jogviszonyban sem terjed...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Letiltás szabályai

Kérdés: Melyek a közös és melyek az eltérő szabályai a munkabérből, a táppénzből és a nyugdíjból való letiltásnak?
Részlet a válaszából: […] A letiltás érvényesítése során az egyezőség a letiltás általános alkalmazhatóságából, míg az eltérés az adóst megillető különböző jogcímű kifizetések rendeltetéséből származik.Azonosság észlelhető a letiltás alapját képező összeg meghatározásában. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Munkabérletiltás mértéke

Kérdés:

Szabályosan járt el a végrehajtó abban az esetben, ha a munkavállaló munkabérletiltása során a nettó fizetés több mint 60 százalékát levonás alá helyezte? A dolgozó bruttó jövedelme 545 000 forint.

Részlet a válaszából: […] ...a tartásdíj, az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés, és a jog-alap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás fejében. A levonás több letiltás esetén is a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Helytelenül levont járulékok

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató helytelenül vonta le a járulékokat a munkavállalójától?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazásával tudja korrigálni az általa levonni elmulasztott, magánszemélyt terhelő járulékokat.A Tbj-tv. rendelkezése alapján a társadalombiztosítási ellátások és a munkaerőpiaci célok fedezetére a biztosított természetbeni egészségbiztosítási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Gyermektartásdíj-fizetési kötelezettség

Kérdés: Hogyan befolyásolja a gyermektartásdíj-fizetési kötelezettséget, ha pénzintézeti tartozás miatt az önálló bírósági végrehajtó munkabérletiltást ad ki a munkáltatónak? A munkabérből jelenleg negyven százalék mértékű gyermektartást fizet a dolgozó.
Részlet a válaszából: […] ...szemben fennálló munkavállalói munkabér-követelés, a jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér, valamint a jogalap nélkül felvett társadalombiztosítási ellátás. Szintén 50 százalék vonható az adóstól egyszerre több letiltás érvényesítése alkalmával.Ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Munkaadói és munkavállalói járulék

Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...a nyugdíjjárulék(tagdíj) és az egészségbiztosítási járulék alapját:a) a foglalkoztató által megállapított és folyósítotttársadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem afoglalkoztatót terhelő összege,b) az Szja-tv. 7. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] 2003. január 1-jétől a társadalombiztosítási járulék vonatkozásában százalékos mértékben nincs változás. Az egyéni járulék mértéke az alábbiak szerint változik:"A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértékea) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.