34 cikk rendezése:
1. cikk / 34 Kifizetőhelyi feladatok ellátásához szükséges iratok
Kérdés: Át kell adnia a munkáltatónak a kifizetőhelyi feladatokat ellátó külsős cég kérésére a tb-kiskönyveket, valamint az eredeti CSED- és GYED-igénybejelentőket? A bérszámfejtést, valamint a munkaügyi feladatokat a munkáltató látja el, illetve a kilépő munkavállalók részére átadandó igazolásokat is ők készítik elő és adják át a jogosultnak, a kifizetőhely viszont ragaszkodik a kért iratokhoz.
2. cikk / 34 Szüléshez kapcsolódó ellátások két munkaviszony esetén
Kérdés: Elválasztható egymástól a szülési szabadság mint munkajogi fogalom és a CSED mint társadalombiztosítási ellátás annak a biztosítottnak az esetében, aki 2024. május közepére várja a 3. gyermekét, jelenleg két munkaviszonya van párhuzamosan, amelyek közül az "A" jogviszonya 2016. szeptember 12-e óta folyamatosan fennáll, így ott megvannak a jogosultsági feltételei a CSED-hez, a "B" jogviszonya azonban csak 2023. szeptember 1-jén kezdődött, így ebben a jogviszonyában nem lesz meg neki a szülés előtt szükséges 365 nap biztosításban töltött idő? A kismama a "B" munkaviszonyában lehet csak szülési szabadságon CSED folyósítása nélkül? Ha igen, az biztosításban töltött időnek minősül, így akár jogosultságot szerezhet a 169. naptól esetleg a GYED-re? Ha nem lehetséges szülési szabadságon lenni CSED nélkül, akkor mik a lehetőségei?
3. cikk / 34 GYED-jogosultság
Kérdés: Jogosult lehet GYED-re az édesapa a 2023. augusztus 4-én született gyermeke után, ha a jelenlegi munkaviszonya 2022. október 3-án kezdődött, és jelenleg is tart, de belépéskor nem adta le a társadalombiztosítási kiskönyvét, és semmilyen módon nem igazolta az előző jogviszonyai adatait? A kormányhivatal határozata szerint az anya részére 2024. február 3-ig folyósítottak gyermekgondozást segítő ellátást, ezért az apa 2024. február 4-ei dátummal nyújtotta be az igényét. Amennyiben fennáll a jogosultság, milyen összegű ellátásra lesz jogosult a munkavállaló, ha az alapbére magasabb, mint 373.520 forint, azaz meghaladja a GYED maximálisan adható összegét?
4. cikk / 34 Számítási időszakban elért jövedelem módosításának hatása a GYED napi összegére
Kérdés:
Valóban minimális összegű gyermekgondozási díjra lesz jogosult az a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy, aki késedelmesen terjesztette elő a szülési szabadság iránti igényét, ezért öt hónapon keresztül változatlanul illetményben részesült, amit a munkáltató visszavont, majd egy összegben számfejtette a szülési szabadság idejére járó ellátást? Ez az eljárás hátrányosan érinti a GYED összegét, mert kiesik a számítási időszakból. Helyesen járt el a foglalkoztató ebben az esetben? Érveik szerint az Eb-tv.-ben foglaltak alapján végezték a számfejtést, és a bevallás adattartalma is ennek megfelelő. Az érintett édesanya több mint hét év folyamatos társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezik.
5. cikk / 34 Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló szülése
Kérdés: Alkalmazható a Tbj-tv. 32. §-ának a) pontjában megfogalmazott járulékmentesség a Hszt. hatálya alá tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyban álló rendőr szülési szabadságának idejére járó távolléti díj elszámolásakor ugyanúgy, mint a csecsemőgondozási díj esetében?
6. cikk / 34 Szülés után járó ellátások igénylése
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a házastársával együtt élő édesanya az újszülött gyermekére tekintettel? Milyen módon igényelhetők az egyes ellátások? Hogyan kell igényelni a gyermek számára a taj-számot?
7. cikk / 34 Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt
Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
8. cikk / 34 Ellátások gyermek születésekor
Kérdés: Hogyan fogják megállapítani a gyermek születésére tekintettel járó ellátások összegét annak a 2017 óta folyamatos munkaviszonyban álló nőnek, aki eddig 8 órás munkaidőben dolgozott, amelyet 2021 februárjában napi 4 órára csökkentettek? A munkavállaló el kíván helyezkedni egy másik cégnél is, szintén napi 4 órás munkaviszonyban. A két munkaviszonyban elért kereset alapján összevontan vagy külön-külön kerülnek megállapításra ezen ellátások? Hogyan kell benyújtani az igénylést, ha egyik munkáltató sem társadalombiztosítási kifizetőhely?
9. cikk / 34 Ellátás gyermek betegsége esetén
Kérdés: Milyen ellátásra lehet jogosult az a munkavállaló, aki 2010-től áll jelenlegi foglalkoztatója alkalmazásában, és a 2009. július 10-én született gyermeke betegsége miatt keresőképtelen 2020. augusztus 24-től jelenleg is, de az előzmények figyelembevételével csak 23 napra, azaz 2020. szeptember 15-ig jogosult gyermekápolási táppénzre? Az anya már két éve egyedülálló, és a betegségre való tekintettel nem hagyhatja egyedül otthon a gyermeket, akinek a gyógyulása előreláthatóan hosszabb időt vesz igénybe.
10. cikk / 34 Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy méltányossági GYÁP-ja
Kérdés: Jogosult méltányosságból gyermek-ápo-lási táppénzre egy hivatásos szolgálati jog-vi-szonyban álló személy?
