19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Nagyszülői GYES
Kérdés: Jogosult nagyszülőként gyermekgondozást segítő ellátás igénybevételére a munkavállaló? A munkáltató felvilágosította, hogy az anya dolgozhat az ellátás mellett, de a dolgozó ragaszkodik a GYES igénybevételéhez.
2. cikk / 19 Nagyszülő GYES-jogosultsága
Kérdés: Igényelheti a gyermek után járó gyermekgondozást segítő ellátást a gyermek édesanyjának édesanyja abban az esetben, ha még nem nyugdíjas, és nem szeretné megszüntetni a munkaviszonyát? A gyermek hamarosan betölti a 2. életévét, az anya vissza szeretne menni dolgozni, és a gyermek bölcsődébe kerül, de a nagymama csak részmunkaidőben dolgozik, így hamar tudna menni a gyermekért.
3. cikk / 19 Online adóelőleg-nyilatkozat
Kérdés: Adhat online adóelőleg-nyilatkozatot egy köztisztviselő is, vagy ez a lehetőség csak a magánszférában dolgozóknak biztosított?
4. cikk / 19 Jogorvoslat hatósági döntés ellen
Kérdés: Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a táppénzellátás iránt előterjesztett igényét a kifizetőhely jogosultság hiányában elutasította? A határozat ellen a kapott tájékoztatás alapján már nem nyújthat be fellebbezést, de a döntést vitatja, a határozatban foglaltakkal nem ért egyet.
5. cikk / 19 Nagyszülő GYES-e
Kérdés: Jogosult GYES-re az édesanya helyett az apa örökbe fogadó szülője az unokája után? Milyen feltételekkel adható az ellátás?
6. cikk / 19 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
7. cikk / 19 Rokkantsági ellátásban részesülő személy öregségi nyugdíja
Kérdés: Érdemes kérelmeznie az öregségi nyugdíjat egy jelenleg rokkantsági ellátásban részesülő személynek, aki betöltötte a 65. életévét, és 39 év szolgálati idővel rendelkezik? Figyelembe veszik a szolgálati idő, illetve a nyugdíj számítása során a rokkantsági ellátás mellett végzett munkát?
8. cikk / 19 Nagyszülő GYES-e
Kérdés: Valóban megszűnt az a lehetőség, hogy a gyermek után a szülők helyett a nagyszülő igényelje a GYES-t?
9. cikk / 19 Táppénz módosítása
Kérdés: Módosítható szabadságra a táppénz?
10. cikk / 19 Pótkiutalás
Kérdés: Össze kell számítani, vagy külön-külön kell figyelembe venni a pótkiutalások összegét abban az esetben, ha egy dolgozó egy éven belül több alkalommal részesült társadalombiztosítási ellátásban ugyanazon tévesen megállapított ellátási alap után? Egy ellenőrzés megállapította, hogy több dolgozó esetében a tévesen megállapított osztószám miatt át kell számolni az ellátások összegét. A pótkiutalások összege egyenként nem haladja meg az 500 forintot, de összeszámítva már igen.