Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] ...kívülkell hagyni továbbá azt az időtartamot, amelyre a foglalkoztatottnakjárulékalapot képező jövedelme nem volt, így különösen ha táppénzben,terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozásisegélyben, baleseti táppénzben részesült,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...figyelmen kívül kell hagyni azt azidőtartamot, amelyre a foglalkoztatottnak járulékalapot képező jövedelme nemvolt, így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben,gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzbenrészesült,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott járulékalap alsó határát arányosancsökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társasvállalkozóa) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyisegélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Járulékelszámolási lap

Kérdés: Kötelező-e vezetni a járulékelszámolási lapot?
Részlet a válaszából: […] ...kell hagyni azokat az időtartamokat, amelyekre afoglalkoztatott személynek járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt, ígykülönösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozásidíjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 10.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot fizetniarra az időtartamra, amely alatta) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyisegélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Utólag kifizetett juttatás

Kérdés: Mit és milyen mértékben kell levonni abban az esetben, ha egy munkavállaló részére, akinek munkaviszonya 2004 októberében megszűnt, 2005 novemberében utólag fizették ki a 13. havi munkabért? Milyen igazolásokat kell kiállítani? A 4 százalékos egészségbiztosítási járulék levonása esetén az összeg melyik évben vehető figyelembe a táppénz számfejtésénél?
Részlet a válaszából: […] Esedékességet követően kifizetett juttatásról van szó,hiszen az érintett a 13. havi munkabérre 2004 októberében lett volna jogosult.Ilyen esetben a járulékszabályok alapelve, hogy a foglalkoztató késedelme miatta munkavállaló – ellátási szempontból – nem károsodhat.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...– a Tbj-tv. szerinti biztosítotton, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl – az, aki táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban, saját jogán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...a heti 36 órát ledolgozza.Tekintettel arra, hogy a 3 százalékos egészségbiztosítási járulék szoros összefüggésben van a táppénz alapjával, annak pontosan történő levonása nagyon fontos. A megfelelő tájékozottság érdekében az alábbiakban idézzük az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...kell hagyni azokat az időtartamokat, amelyekre a foglalkoztatott személynek járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.