3 talált cikk a felülvizsgálat , munkavállaló , minősítés , tájékoztatás kifejezésre

Kérdés: Mit kell tennie annak a személynek, aki rokkantsági nyugdíjat igényelt, de a nyugdíj-biztosítási szerv elutasította az igényét, mert az orvosok szerint az egészségkárosodása csak 40 százalékos? Tavaly is kérte ugyanezt az ellátást, és akkor az orvosi bizottság a munkaképesség-csökkenést 50 százalékban állapította meg, pedig az állapota a háziorvosa szerint egyre romlik, és egyre nehezebben végzi a munkáját is. Milyen ellátásra lehet jogosult?

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 1951 nyarán született férfinak, aki jelenleg kb. 38 év szolgálati idővel rendelkezik, 2004-től 2007-ig regisztrált munkanélküli volt, 2007. május 1-jétől munkaviszonnyal rendelkezik, de súlyos betegsége miatt jelenleg táppénzben részesül? A táppénzre jogosultsága hamarosan megszűnik, betegsége és kezelései miatt munkáját nem tudja ellátni. Jogosult-e korengedményes nyugdíjra, amennyiben munkáltatójával meg tud egyezni? Hogyan tudja kiszámolni, hogy mennyi lenne a nyugdíj összege? Amennyiben rokkantsági nyugdíjat vagy korengedményes nyugdíjat kap, felemelik-e az ellátás összegét, amikor betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt?

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?