1. cikk / 31 Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó
2. cikk / 31 Átalányadózó egyéni vállalkozó munkaviszonya
3. cikk / 31 Keresőképtelen átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége
4. cikk / 31 Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja
5. cikk / 31 Tevékenység szüneteltetésének vége – bejelentés elmulasztása
6. cikk / 31 Átalányadózó őstermelő szociális hozzájárulási adója
Mi a szociálishozzájárulásiadó-alapja annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki egy őstermelők családi gazdaságának tagja, 2022 márciusában kezdte meg a tevékenységét nappali tagozatos hallgatói jogviszonya mellett, és a bevétele 10 millió forint volt? Milyen összeggel kell kalkulálnia 2023. év vonatkozásában, ha a tervezett bevétele hozzávetőlegesen 15 millió forint lesz, és közterhei elszámolására az átalányadózást választotta?
7. cikk / 31 CSED-ben részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó
8. cikk / 31 Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó
Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?
9. cikk / 31 Egészségkárosodási járadékban részesülő egyéni vállalkozó
Meg kell fizetnie a minimális járulékot és szociális hozzájárulási adót annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki eddig a katasztrófavédelemnél fennálló hivatásos szolgálati jogviszonya alapján folytatta a tevékenységét, most azonban – egészségi állapotára tekintettel – egészségkárosodási járadékra vált jogosulttá? A járadékból nyugdíjjárulék kerül levonásra.