Átmeneti bányászjáradékban részesülő munkavállaló

Kérdés: Biztosítottá válik egy átmeneti bányászjáradékban részesülő munkavállaló, azaz kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni, vagy mentesül ez alól a közteher alól?
Részlet a válaszából: […] ...átmeneti bányászjáradék az 1993. évi XLVIII. tv. alapján megállapításra kerülő ellátás. Nem minősül nyugellátásnak, így az ebben részesülő személy nem tekinthető nyugdíjasnak, biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Igaz, hogy a nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok megszűnésével már nem kell figyelnie a keresete nagyságára a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...és az ellátást is meg akarjuk kapni. Ez érvényes a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék mellett folytatott keresőtevékenység esetén is.A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság, ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Táppénz és nyugdíj alapjának számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
Részlet a válaszából: […] ...béren kívüli juttatások körét az Szja-tv. 71. §-a határozza meg. Idetartozik a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláira utalt támogatás a törvényben meghatározott mértékig, a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Kereseti korlát

Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
Részlet a válaszából: […] ...elért jövedelem. Jövedelemként a járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni. Járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
Részlet a válaszából: […] ...a nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjában (de ugyanígy a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban vagy balettművészeti életjáradékban) részesülő személy, ha a tárgyévben biztosítási jogviszonyban áll, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Cafeteriaelemek minősítése éves keretösszeg számítása során

Kérdés: Beleszámít a nők kedvezményes nyugdíja melletti keresőtevékenységre vonatkozóan megállapított, a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosában megállapított éves keretösszegbe a munkáltató által adott Erzsébet-utalvány, vagy a cafeteriaelemek a meghatározott összegen felül adhatóak?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmekre nézve szab összeghatárt, amelyek után a nyugdíjas személynek nyugdíjjárulékot kell fizetnie. A cafeteriába tartozó – az Szja-tv. 70-71. §-ai szerinti – juttatások után a munkavállalót nem terheli nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség, így azokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...858 000 forint (71 500forint x 12 hónap). A Tbj-tv. 4. § k) pontja szerint járulékalapot képezőjövedelem: 1. az Szja-tv. szerinti, összevont adóalapba tartozó, azönálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek foglalkoztatása

Kérdés: Egy mérnöki szolgáltatást nyújtó cég a tervezési munkákhoz tervezőmérnökök és szakértők munkáját veszi igénybe. Ezek a szakértők adószámmal rendelkeznek (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek), akik számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, illetve heti 36 órát elérő munkaviszony mellett munkát végzők. - A kifizetőnek a vállalkozási díjból (10 százalék költséghányad figyelembevételével) milyen levonási kötelezettségei vannak? (Egyéni járulékok, szja stb.) - Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a céget? - A szerződés megbízási vagy vállalkozási?
Részlet a válaszából: […] Bár a szerződés tartalmának az ismerete nélkül nehéz azt minősíteni, a kérdésben elmondottak alapján úgy tűnik, hogy a cég és a szakértők között vállalkozási jogviszony jött létre. Társadalombiztosítási szempontból azonban – mivel az érintett természetes személyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] ...került sor, tehát utána járulékot fizetni nem kell. Személyi jövedelemadó szempontjából a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat [Szja-tv. 6. § (1) bekezdése] annak az összegnek a sorsát osztja, amellyel összefüggésben kifizették.Az elmaradt bér és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.