Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Az "A" és a "B" munkáltatóknak mindazokat a közterheket lekell vonniuk a munkavállalótól, illetve meg kell fizetniük utána, mintamelyeket felsorolt a főállású munkáltató által teljesített közteherfajtákközött. Eltérés mindössze a tételes egészségügyi hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Diákok alkalmazása

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...kell számítani.A Tbj-tv. 4. § k) pontja alapján járulékalapot képezőjövedelemnek számít – egyebek mellett – az Szja-tv. szerinti, az összevontadóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnekazon része, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Munkavállalói részvényjuttatási program keretében juttatott értékpapírok közterhei

Kérdés: Milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség terheli a munkavállalói részvényjuttatási program keretében ingyenesen juttatott értékpapírokat?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az adó- ésjárulékkötelezettség elbírálásánál az értékpapírok értékét ugyanúgy kelltekinteni, mint a munkabért, és az Szja-tv. 49. §-a értelmében az adóelőleget,valamint a Tbj-tv. 19. §-a szerint a társadalombiztosítási és anyugdíjjárulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

"Képzési támogatás" utáni közterhek

Kérdés: Egy kft. a tevékenységéhez betanított munkásokat (varrónő) szeretne alkalmazni. A betanítást ő maga végzi el. Képzetlen, de nem munka nélküli személyeket szervez be, akikkel a sikeres betanulás után munkaszerződést köt. A képzés 2 hétig tartó idejére képzési támogatást nyújt a résztvevőknek napi 2000 forint összegben. Milyen közterheket kell kifizetni ez után a juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...lenne. A képzési támogatás pedig a magánszemély bérjövedelmének minősülne, mely után az adójóváírás is érvényesíthető.Az Szja-tv. 7. § (1) bekezdésének p) pontja alapján a képzés költsége akkor nem minősül bevételnek, ha a munkáltató rendeli el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.