Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...7 137 000 forint feletti jövedelem után 4százalékos különadó is terheli. Az erre vonatkozó előleg levonása szintén akifizető feladata (Szja-tv. 30. §, illetve Küladó-tv. 2. §).A munkavállalónak tehát a fent említett kötelezettségekkelkell számolnia, akár bel-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 4. § k) pontjának 2007. december 31-éig hatályos1. alpontjában nem volt nevesítve a hallgatói munkadíj (a bevétel az Szja-tv.28. §-a szerint egyéb jövedelemnek minősül), ezért a 2. alpontban foglaltakszerint a munkaszerződésben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetnie. Atiszteletdíj a munkabérhez hasonlóan nem önálló tevékenységből származóbevételnek (jövedelemnek) minősül az Szja-tv. 25. § (1) bekezdése alapján,azonban vele szemben adójóváírás nem érvényesíthető. Amennyiben az ügyvezetőmás, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Az "A" és a "B" munkáltatóknak mindazokat a közterheket lekell vonniuk a munkavállalótól, illetve meg kell fizetniük utána, mintamelyeket felsorolt a főállású munkáltató által teljesített közteherfajtákközött. Eltérés mindössze a tételes egészségügyi hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Alkalmi munkavállalói könyv

Kérdés: Mik a szabályai az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak, illetve milyen fizetési kötelezettségek terhelik a vállalkozót ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...Ftv. 40. §-ában foglalt munkaadói járulék és a 41. §-ában foglalt munkavállalói járulék befizetési, illetve levonási, és az Szja-tv. valamint az Art. rendelkezéseitől eltérően e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével a kifizetőre (munkáltatóra)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok szerint kell a foglalkoztatót terhelő és a biztosítottat terhelő járulékokat megfizetni. A munkáltatói hozzájárulás az Szja-tv.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén adómentességet is élvez. Itt hasonlóak a szabályok a Tbj-tv.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Alkalmi munkavállalók utáni járulékfizetés

Kérdés: Őstermelő (nyilatkozatot adó, nincs adószáma, bevétele 250 ezer és 2 millió forint között van) mezőgazdasági munkát végeztet alkalmi munkavállalókkal. Milyen mértékű adót és járulékot kell fizetnie, ha a dolgozó A) nyugdíjas, B) szociális járadékos,C) illetve munkaviszonya van, és szabad idejében dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...minősül, a munkavállaló pedig biztosítottnak, akinek munkabére után a Tbj-tv. 20. és 24., 25. §-a, az Eho-tv. 6. §-a, az Szja-tv. 46. §-a és az Ftv. 40. és 41. §-a alapján az alábbi közterheket kell leróni:A) Nyugdíjas munkavállaló esetén:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Szabadságmegváltás és végkielégítés közterhei

Kérdés: Szabadságmegváltás, illetve végkielégítés esetén milyen járulékokat, közterheket kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...havi illetménynek felel meg, a nyugdíjjárulékalap felső határát a munkaviszony utolsó napjáig kell megállapítani. A végkielégítés az szja szempontjából nem önálló tevékenységből származó jövedelem, ami főszabályként azon a napon kell megszerzettnek tekinteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.