21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Más cégnél biztosított magánszemélyek juttatásainak közterhei
Kérdés: Egy nagyvállalat a termékeit értékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást tesz közzé. A felhívás szerint az üzletlánc azon munkatársa, aki meghatározott számítási rendszer szerint a legtöbb, a társaság által előállított tartós fogyasztási eszközt értékesíti, meghatározott tárgyjutalomban részesül 2010-ben. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalatot, amely tulajdonképpen nem a saját, hanem az üzletláncát üzemeltető cégek alkalmazottait honorálja ilyen módon? Továbbra is alkalmazható-e erre az esetre a PM 1387/3/2008.; APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559726074/2007. számú tájékoztatója?
2. cikk / 21 Cafeteria 2010
Kérdés: Milyen kedvező adózású juttatások kerülhetnek be a cafeteria-rendszerbe?
3. cikk / 21 Beteg társas vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
4. cikk / 21 Közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Milyen járulékterhekkel kell számolnia annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 22 órás közalkalmazotti jogviszonya mellett váltotta ki a vállalkozói igazolványát, és a közalkalmazotti illetménye meghaladja a minimálbért, esetenként annak kétszeresét is? A közalkalmazott után az ehót megfizeti a munkahely. A bevallásnál a 21-es vagy a 26-os kódot kell választani? Ekho alkalmazása esetén kell-e járulékot fizetnie?
5. cikk / 21 Munkaviszonyra tekintettel, nem a munkáltatótól kapott tárgyjutalom adó- és járulékkötelezettsége
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a nem munkáltató által, de a munkaviszonyra tekintettel adott tárgyjutalmat?
6. cikk / 21 GYED-en lévő ügyvezető járulékai
Kérdés: Helyesen jár-e el az az 1998-ban alakult 2 fős kft., amely semmilyen járulékot nem fizet a jelenleg GYED-en lévő 70 százalékos tulajdonos ügyvezető után? A vállalkozás folyamatosan működik fordítás-tanácsadás tevékenységi körrel.
7. cikk / 21 Külföldön dolgozó ösztöndíjas magánszemély közterhei
Kérdés: Adóköteles-e az ösztöndíja annak a magánszemélynek, aki 2007 januárjától kezdődően két évig Horvátországban dolgozik, ösztöndíjjal, kutatói munkakörben? Jelenleg a szülei vállalkozásában dolgozik alkalmazottként. Milyen módon biztosítható a járulékfizetés és a szolgálati idő?
8. cikk / 21 Főállású evás egyéni vállalkozó ekho-ja
Kérdés: Mire kell különösen figyelni, amennyiben egy főállású evás egyéni vállalkozó magánszemélyként külön szerződéssel az ekho szabályai szerint fizeti meg a közterheket?
9. cikk / 21 Kezdő egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
10. cikk / 21 Eltartott hozzátartozó jogosultsága egészségügyi szolgáltatásra
Kérdés: Egy társas vállalkozó feleségének lejárt a gyermeknevelési támogatásra való jogosultsága. Az édesanya továbbra sem szeretne munkába állni. Milyen lehetősége van arra, hogy egészségbiztosításra és nyugellátásra jogosultságot szerezzen?
