Külföldi foglalkoztató részére végzett ügynöki tevékenység közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak az ügynöki tevékenységet végző magyar állampolgárságú munkavállalónak, aki egy angol tulajdonban lévő MLM rendszerű cégnek végez munkát, és a jutalékát utalva, közvetlenül a foglalkoztató cégtől kapja minden hónapban?
Részlet a válaszából: […] ...7 942 200 forint jövedelemfelett 35,5 százalékát kell fizetni. Járulékalapot képező jövedelemnek minősül- egyebek mellett – az Szja-tv. szerint az összevont adóalapba tartozó önállóés nem önálló tevékenységből származó bevételből az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 20.

Bírósági végzés alapján kifizetett juttatások közterhei

Kérdés: Milyen összegű közterheket kell levonni a dolgozótól, illetve mit kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt alábbi kifizetések után: elmaradt munkabér címén 3 millió forint és ennek kamata, bérkülönbözet címén 800 ezer forint és ennek kamata, végkielégítés 1 040 000 forint, valamint átalány-kártérítés 2 609 000 forint?
Részlet a válaszából: […] ...Megítélésünk szerint – a kérdésben idézett ítéletben foglaltakalapján – jelen esetben erről van szó, így a kártérítés összege szja- és ígyeho- és járulékmentes kifizetés. A fennmaradó szja-köteles jövedelemből nem lehetjárulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Más cégnél biztosított magánszemélyek juttatásainak közterhei

Kérdés: Egy nagyvállalat a termékeit értékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást tesz közzé. A felhívás szerint az üzletlánc azon munkatársa, aki meghatározott számítási rendszer szerint a legtöbb, a társaság által előállított tartós fogyasztási eszközt értékesíti, meghatározott tárgyjutalomban részesül 2010-ben. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalatot, amely tulajdonképpen nem a saját, hanem az üzletláncát üzemeltető cégek alkalmazottait honorálja ilyen módon? Továbbra is alkalmazható-e erre az esetre a PM 1387/3/2008.; APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559726074/2007. számú tájékoztatója?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási kötelezettséggeljáró jogviszonyukra tekintettel juttat.Ebből adódóan a juttatás nem természetbeni juttatásnakminősül az Szja-tv. 69. § (1) bekezdés l) pontja alapján, hanem az Szja-tv. 25.§ (1) bekezdés szerinti nem önálló tevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Cafeteria 2010

Kérdés: Milyen kedvező adózású juttatások kerülhetnek be a cafeteria-rendszerbe?
Részlet a válaszából: […] ...köztehermentesen adhatók, ésfelső értékhatáruk nincs.A kedvezményes természetbeni juttatások fogalma 2010. január1-jétől jelent meg az Szja-tv. 70-71. §-ában. Kedvezményes természetbenijuttatás csak meghatározott jogviszonyban és meghatározott értékig adható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 9.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...(tagdíj) és azegészségbiztosítási járulék alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulékalapjával – ide nem értve az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatásadóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Béren kívüli juttatások korlátozásának megszűnése

Kérdés: Cégünknél cafeteria-rendszer működik. Változott-e és hogyan a cafeteriában lévő juttatások köre? Módosítani kell-e a cafeteria-szabályzatot?
Részlet a válaszából: […] ...képzések esetén adómentesen a minimálbér két és félszeresétmeg nem haladó költség vállalható át adókövetkezmény nélkül [Szja-tv. 7. §-a(1) bekezdésének p) pontja]. A korlátot meghaladó képzési költség átvállalásamunkaviszony, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 27.

Közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen járulékterhekkel kell számolnia annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 22 órás közalkalmazotti jogviszonya mellett váltotta ki a vállalkozói igazolványát, és a közalkalmazotti illetménye meghaladja a minimálbért, esetenként annak kétszeresét is? A közalkalmazott után az ehót megfizeti a munkahely. A bevallásnál a 21-es vagy a 26-os kódot kell választani? Ekho alkalmazása esetén kell-e járulékot fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozóként is"főfoglalkozásúnak" számít, ami annyit jelent, hogy az általa fizetendőtársadalombiztosítási járulék alapját az Szja-tv. 16. §-ának (4) bekezdéseszerinti vállalkozói kivét összege képezi, de havi átlagban legalább atárgyhónapot megelőző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Osztalék közterhei

Kérdés: Kell-e személyi jövedelemadót fizetni abban az esetben, ha a kifizető a dolgozó nyugdíj-előtakarékossági számlájára utalja át az osztalékot? Meg kell-e fizetni ebben az esetben a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 1. § (3) bekezdése szerint "A magánszemélyminden jövedelme adóköteles. Ettől eltérő szabályt, az adóból kedvezményt akivételes célok érdekében – e törvény alapelveinek figyelembevételével – csaktörvény állapíthat meg."A 2. § (6) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Munkaviszonyra tekintettel, nem a munkáltatótól kapott tárgyjutalom adó- és járulékkötelezettsége

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a nem munkáltató által, de a munkaviszonyra tekintettel adott tárgyjutalmat?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyjutalom juttatásatekintetében a magánszemély foglalkoztatójának minősül.Mivel a társaság a magánszemély foglalkoztatója, így azSzja-tv. 69. § (1) bekezdésének l) pontja az adott juttatásra nem alkalmazható.Emiatt, továbbá arra tekintettel, hogy az Szja-tv. 25...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

Külföldön dolgozó ösztöndíjas magánszemély közterhei

Kérdés: Adóköteles-e az ösztöndíja annak a magánszemélynek, aki 2007 januárjától kezdődően két évig Horvátországban dolgozik, ösztöndíjjal, kutatói munkakörben? Jelenleg a szülei vállalkozásában dolgozik alkalmazottként. Milyen módon biztosítható a járulékfizetés és a szolgálati idő?
Részlet a válaszából: […] ...Annyit mindenesetre leszögezhetünk, hogy adómentes ösztöndíjrólcsak abban az esetben beszélhetünk, ha annak folyósítása megfelel az Szja-tv.1. számú mellékletében rögzített feltételeknek. Így az ösztöndíjak közüladómentes a közhasznú, kiemelkedően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.
1
2
3
4