Bírósági végzés alapján kifizetett juttatások közterhei

Kérdés: Milyen összegű közterheket kell levonni a dolgozótól, illetve mit kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt alábbi kifizetések után: elmaradt munkabér címén 3 millió forint és ennek kamata, bérkülönbözet címén 800 ezer forint és ennek kamata, végkielégítés 1 040 000 forint, valamint átalány-kártérítés 2 609 000 forint?
Részlet a válaszából: […] ...Megítélésünk szerint – a kérdésben idézett ítéletben foglaltakalapján – jelen esetben erről van szó, így a kártérítés összege szja- és ígyeho- és járulékmentes kifizetés. A fennmaradó szja-köteles jövedelemből nem lehetjárulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Ekho

Kérdés: Milyen feltételek szerint lehet bejelentkezni az ekho alá, hogyan és mennyit kell ekho címén fizetni, illetve milyen adónemeket vált ki? Avállalkozásunk sok szerzővel, "művészemberrel" áll kapcsolatban, akiket ez ideig alvállalkozóként megbízással, illetve kisebb részben munkaviszony keretében alkalmazott. Információink szerint 2006-tól ezen foglalkoztatottak után kedvezőbb az ekho fizetése. Valóban így van-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...vagy– társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködéséretekintettel, vagy– vállalkozási, megbízási szerződés alapján az Szja-tv.szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként,amely után a közteher-viselési kötelezettségeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkáltatója 2004-ben jogellenesen felmondta a határozott idejű jogviszonyát, amit a munkaügyi bíróság 2005-ben másodfokon is megállapított, és megítélte a dolgozónak az alábbiakat: - elmaradt munkabért, - ennek késedelmi kamatát és - a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 havi munkabérnek megfelelő összeget, továbbá - perköltséget. A dolgozó a munkaviszony megszűnését követően saját vállalkozásában – ahol 50 százalékos tulajdonos – dolgozott, ügyvezető társas vállalkozóként, de jövedelmet nem vett fel. A minimálbér után a közterhek megfizetésre kerültek utána.
Részlet a válaszából: […] ...kifizetésre, amely az összevont adóalaprésze, és utána az általános szabályok szerint kell a járulékokat megfizetni.A perköltség sem szja-, sem pedig járulékalapot nem képez.A kérdésből úgy tűnik föl, hogy a bíróság a jogviszonyt nemállította helyre, tehát az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.

Munkaügyi Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a Munkaügyi Bíróság által a volt munkavállaló részére jogellenes munkaviszony megszüntetése címén megítélt alábbi juttatásokat: elmaradt munkabér, elmaradt munkabér után 11 százalékos kamat, a jogellenesség jogkövetkezménye miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján többhavi átlagkereset, továbbá perköltség térítése.
Részlet a válaszából: […] ...két-, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetnek megfelelő összegre,mely jövedelmet pótló kártérítésnek minősül. Az Szja-tv. 3. § 21. pontjaértelmében a munkaviszonyból származó jövedelmet pótló kártérítés a bérkategóriájába tartozik, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...is meg kell fizetni. A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék. Mentes a járulékfizetés alól az Szja-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett foglalkoztató által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Jövedelmet pótló kártérítés

Kérdés: Munkaügyi per elvesztése után a bíróság kötelezi a munkáltatót, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján fizessen volt munkavállalójának. A kifizetett összeg után kell-e személyi jövedelemadót, illetve járulékot fizetni, vagy ez az összeg mentes a közterhek alól?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 21. § (3) bekezdésének 21. pontja értelmében a munkaviszonyból származó jövedelmet pótló kártérítés bérnek minősül, és mint ilyen, az összevont adóalap része, ami után a személyi jövedelemadót az általános szabályok szerint kell megfizetni.Ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.