67 cikk rendezése:
1. cikk / 67 Diák szünidei foglalkoztatása
Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egy cégnél egy 15. életévét betöltött diák, akinek havonta a 15 napot nem haladja meg a foglalkoztatása? Milyen összegű munkabért kell fizetni a részére, ha munkaviszonyban, illetve, ha alkalmi munkavállalóként történik a foglalkoztatása? Szükséges a szülői engedély abban az esetben is, ha az egyik szülő szintén a munkáltatónál dolgozik, és mindkét szülő a gyermekkel él?
2. cikk / 67 Felszolgálási díj I.
Kérdés: Miként módosul a felszolgálási díj utáni nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség 2020. július 1-jétől?
3. cikk / 67 Juttatás munkaviszony megszűnése után
Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
4. cikk / 67 Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
5. cikk / 67 Nyugdíjas munkavállaló béren kívüli juttatása
Kérdés: Hogyan kell eljárni a munkavállaló SZÉP Kártyájára utalt, illetve ezután utalásra kerülő összeggel abban az esetben, ha 2019. április 28-ától nyugdíjasnak minősül? A dolgozó még nem kapta meg a határozatot a nyugdíjas státuszáról, de már betöltötte a korhatárt, így a munkáltató attól az időponttól a nyugdíjasokra vonatkozó szabályok alapján alkalmazza. Helyesen járt el a munkáltató, ha a dolgozó kijelentése megtörtént, az április havi munkabérét pedig megosztották az egyéni járulékok és a szociális hozzájárulási adó helyes megfizetésének érdekében?
6. cikk / 67 Megbízási jogviszony munka-viszonnyá történő átalakítása
Kérdés: Jár valamilyen hátránnyal a foglalkoztató részére, ha az ekho szerinti közteherfizetést választó, megbízási jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas személy jogviszonyát átalakítja munkaviszonnyá? Számításai szerint így jobban jár, hiszen mentesül a kifizetőt terhelő ekho alól, a szociális hozzájárulási adót pedig nem kell megfizetnie.
7. cikk / 67 Tajvanból érkező megbízási díj
Kérdés: Milyen bevallási és fizetési kötelezettsége keletkezik annak a magyar magánszemélynek, aki 5 hónapon keresztül megbízási díjat kap Tajvanból egy Magyarországon nem regisztrált cégtől? A magánszemély a munkát fizikálisan Magyarországon végzi, a tajvani új dollárban megállapított megbízási díját havonta a forintbankszámlájára átutalással kapja meg.
8. cikk / 67 Lengyel állampolgárok foglalkoztatása
Kérdés: Magyarországon bejegyzett lengyel munkáltató lengyel állampolgárokat foglalkoztat munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban. Milyen járulékvonzata lesz a kifizetett juttatásának belföldi és külföldi illetőség esetén?
9. cikk / 67 Kft. ügyvezetőjének közterhei
Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
10. cikk / 67 Külföldi állampolgár magyarországi jogállása
Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?