Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója

Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
Részlet a válaszából: […] ...közteherfizetési kötelezettségek is változhatnak. Ha az adóztatás joga átkerül a munkavégzés országába, nem kell a munkáltatónak szja-előleget levonnia, aminek következtében járulékalapot képező jövedelemként az alapbért kell figyelembe venni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Kiva-alap számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a kisvállalati adó alapjának számítása során a nyugdíjas munkavállalók munkabérét?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja szerinti járulékalapot képező jövedelem definíciójára gondolunk, akkor a válasz igen lenne, hiszen az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó, adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelemről van szó.A Kiva-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Kedvezményes nyugdíjban részesülő tanítónő munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát az a tanítónő, aki 40 év jogosultsági ideje alapján már nyugdíjban részesül, és most heti 8 órában óraadóként visszahívják dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...fennáll. Ebben az esetben a személyi jövedelemadón túl szintén 10 + 4 százalék terheli a díjazást, azzal, hogy a megbízás az Szja-tv. szerint önálló tevékenység (ezért az adóelőleg-alap számításánál 10 százalékos költséghányad érvényesíthető),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] ...vett jövedelem, a különadózó jövedelmek közül pedig a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (Szja-tv. 70. §) adóalapként meghatározott összege, továbbá a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Lengyel állampolgárok foglalkoztatása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett lengyel munkáltató lengyel állampolgárokat foglalkoztat munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban. Milyen járulékvonzata lesz a kifizetett juttatásának belföldi és külföldi illetőség esetén?
Részlet a válaszából: […] ...esetén. A járulékfizetési kötelezettségre a Tbj-tv. illetőségszabályainak megfelelően elbírált biztosítási kötelezettség mellett az Szja-tv., továbbá az 1996. évi XCV. tv.-nyel kihirdetett lengyel-magyar egyezmény (adóegyezmény) szabályai is kihatással bírnak. Mind...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozóként jóval szűkebb a kedvezmények köre, mint a munkaviszonyban álló tagok esetében. Ezért érvényesíthető lenne utána pl. szja-ban a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye, valamint a családi járulékkedvezmény, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Bíróság által megítélt összegek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
Részlet a válaszából: […] ...tekintetében nincs különbség a kártérítésként megítélt elmaradt jövedelem, felmentési bér és a végkielégítés között. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.1./c) pontja szerint adómentes az a juttatás, amelyet a magánszemély kap kártalanításként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Bíróság által megítélt összegek közterhei

Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munka­viszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
Részlet a válaszából: […] ...a 2011. december 20-án megszűnt munkaviszonnyal összefüggésben kifizetendő elmaradt jövedelemmel és az átalány-kártérítéssel. Az Szja-tv. 1. §-a (9) bekezdésének a) pontja úgy rendelkezik, hogy az adókötelezettség jogcímét, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Társas vállalkozás tagjainak juttatásai

Kérdés: Juttathat-e étkezési utalványt, illetve üdülési csekket a társas vállalkozás a tagjainak?
Részlet a válaszából: […] ...ugyan, hogy az Szja-tv. 71. § szerinti béren kívülijuttatások a munkáltató és a munkavállaló között értelmezhetők, ám az említettjogszabályi hely (6) bekezdése értelmében e szabály alkalmazásában a társasvállalkozás munkáltatónak, a társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Szabadalom értékesítése

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel egy magánszemély tulajdonost, aki szellemi terméket (szabadalom) értékesít egy vállalkozásnak? Adhat-e, és ha igen, milyen formában a cég megbízást a szabadalom továbbfejlesztésére?
Részlet a válaszából: […] ...kiszámításánálfigyelembe vett jövedelmet az adott bevételre tekintettel megállapítottadóalap-kiegészítés összegével kell növelni (Szja-tv. 47. §).Adóalap-kiegészítésként a Tbj-tv. szerinti, a társadalombiztosítási járulékáltalános mértékével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.
1
2