12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Rehabilitációs hozzájárulás
Kérdés:
Valóban figyelembe kell venni a rehabilitációs hozzájárulás megállapításánál a foglalkoztatónál megbízási jogviszonyban álló személyeket abban az esetben, ha a munkaidejük bizonyíthatóan meghaladja a havi 60 órát?
2. cikk / 12 Jövedelempótló kártérítés
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
3. cikk / 12 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
4. cikk / 12 Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei
Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adószámot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelemadót az érintett munkavállalók után? A magyarországi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munkaviszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
5. cikk / 12 Kiküldött munkavállaló közterhei
Kérdés: Hogyan kell megállapítani az adófizetési kötelezettséget abban az esetben, ha egy magyar cég szerződést köt egy EU-tagállamban bejegyzett külföldi társasággal, amelynek keretében 18 hónapra németországi munkára küldi az egyik alkalmazottját? A munkavállaló havi bruttó munkabére 350 000 forint, a napidíja pedig 85 euró. A társaság havi 500 euróért bérel egy lakást a munkavállalójának, aki havonta egyszer utazik haza.
6. cikk / 12 Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
7. cikk / 12 Sportversenybíróként tevékenykedő egyetemi hallgató közterhei
Kérdés: 2007. évtől megszűnt a sportversenyek bírói kedvezménye. Mennyi adót és járulékot kell levonni egy egyetemi hallgató bírótól az alkalmanként 1300 forint összegű bírói díjból?
8. cikk / 12 -Kft. tulajdonosának külföldi kiküldetése
Kérdés: Külföldi kiküldetése esetén el kell-e, illetve el lehet-e látni napidíjjal egy kft. tulajdonosát? Mi a teendő abban az esetben, ha a tulajdonos egyben ügyvezető is? Van-e a két eset között különbség?
9. cikk / 12 Munkáltatói jogokat gyakorló tag jogviszonya
Kérdés: Lehet-e munkaviszonyban foglalkoztatni a társasági szerződésben a munkáltatói jogok gyakorlójaként feltüntetett tulajdonost abban a kft.-ben, amelyben három egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tag van?
10. cikk / 12 Nemzetközi tehergépjármű-vezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalók ellátmánya
Kérdés: Kiküldetésnek minősül-e egy szállítmányozással foglalkozó cég kamionsofőrjeinek külföldön töltött munkaideje? Kötelező-e részükre napidíjat és devizaellátmányt fizetni?
