14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Családi pótlék összegének csökkentése
Kérdés: Mi lehet az oka annak, hogy lecsökkentik a családi pótlék összegét? Hogyan fellebbezhet a jogosult, ha nem kapott semmilyen értesítést a csökkentésről, és nem ért egyet a döntéssel?
2. cikk / 14 Kedvezmények érvényesítése a 2020. évi személyijövedelemadó- bevallásban
Kérdés: Hogyan érvényesíthető a személyijövedelemadó-bevallási tervezetben a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye vagy a súlyos fogyatékosságra vonatkozó kedvezmény? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózónak csak az év egy részében volt munkaviszonya? Ebben az esetben a kedvezmények csak arányosan vehetők igénybe a bevallásban?
3. cikk / 14 Jövedelempótló kártérítés
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
4. cikk / 14 Részmunkaidős foglalkoztatás – heti munkaidő
Kérdés: Hogyan állapítható meg pontosan a napi 4 órás részmunkaidős munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló által ledolgozandó tényleges munkaidő abban az esetben, ha a munkavégzésre egy olyan vendéglátóegységben kerül sor, amely a hét minden napján nyitva tart? A munkavállaló úgy véli, hogy abban az esetben, ha hétfőtől péntekig mindennap dolgozott, akkor hétvégén már nem osztható be munkára csak pluszjárandóság ellenében, a munkáltatónak viszont szüksége van a munkavégzésre.
5. cikk / 14 Kereseti korlát
Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
6. cikk / 14 Családtámogatási ellátások külföldi kiküldetés esetén
Kérdés: Helyesen tájékoztatta a munkáltató a munkavállalót, mely szerint nem jár családi adókedvezmény, családi pótlék, anyasági támogatás, GYES, illetve babakötvény a külföldön született gyermek után annak a házaspárnak, amely többéves kiküldetését tölti egy Európai Unión kívüli országban? A kiküldetés ideje alatt továbbra is Magyarországon kapják a jövedelmüket, itt adóznak, fizetik a járulékokat, és az állandó lakcímük is itt van. A gyermeket honosították Magyarországon, rendelkezik magyar anyakönyvi kivonattal, lakcímkártyával, taj-számmal és adóazonosítóval is. Az édesanya igénybe vette a TGYÁS-t, és jelenleg GYED-en van.
7. cikk / 14 Hozzátartozó tulajdonában lévő gépjármű
Kérdés: Hogyan fizethető ki adó- és járulékmentesen a 9 forint/km költségtérítés kiküldetés esetén, illetve ha a gépjárművel történő munkába járás jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak, de a gépjármű nem a munkavállaló, hanem valamelyik hozzátartozója tulajdonában van?
8. cikk / 14 Munkahelyi étkeztetés
Kérdés: Hogyan valósulhat meg a béren kívüli juttatásnak minősülő munkahelyi étkeztetés 2012. január 1-jétől a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen abban az esetben, ha az étterem üzemeltetője nem bocsát ki utalványt? Minden egyes magánszemélynek kérnie kell egy cégnévre szóló számlát az étteremtől?
9. cikk / 14 Kiküldött munkavállaló közterhei
Kérdés: Hogyan kell megállapítani az adófizetési kötelezettséget abban az esetben, ha egy magyar cég szerződést köt egy EU-tagállamban bejegyzett külföldi társasággal, amelynek keretében 18 hónapra németországi munkára küldi az egyik alkalmazottját? A munkavállaló havi bruttó munkabére 350 000 forint, a napidíja pedig 85 euró. A társaság havi 500 euróért bérel egy lakást a munkavállalójának, aki havonta egyszer utazik haza.
10. cikk / 14 Munkába járás költségeinek megtérítése
Kérdés: Adható-e adómentesen a 9 forint saját gépkocsi használata utáni térítés munkába járás jogcímen azon munkavállalónak, aki úgy nyilatkozott, hogy az édesanyja tulajdonában van a gépjármű, jó a közösségi közlekedés a lakcímkártyáján nem szereplő tartózkodási helye és a munkahelye között, nem hosszú a várakozási ideje és nem mozgáskorlátozott? Jogosultak-e utazási költségtérítésre azok a munkavállalók, akiket kollégájuk szállít a munkahelyükre?